Tavalyhoz képest három helyet csúszott hátra a magyar gazdaság a svájci IMD Versenyképességi Központ 70 országot felsoroló listáján. Az idei 51. helyezés értelemszerűen még nem tükrözheti a magyarországi politikai változásokat, azok inkább a tavalyi teljesítményből indulnak ki, aminek azért van komoly jelentősége, mert a rossz magyar teljesítmény jelentős részben a gyenge jogrendszerből, a magas korrupcióból fakad. Az IMD listáján Magyarország 2022-ben még a 39. helyen állt, vagyis az elmúlt kormányzati ciklusban 12 helyet rontott – kisebb hullámzás mellett. A legkedvezőbb helyezést több mint 20 évvel ezelőtt, 2002-ben érte el Magyarország, akkor a 30. legversenyképesebb gazdaságnak találtatott.
Az IMD rövid értékelése szerint kihívás és feladat van bőven Magyarország számára: az első és legfontosabb, hogy Magyar Péter kabinetje képes legyen hatékony és kiszámítható gazdaságpolitikát folytatni és képes legyen a kormányzásra. Ezen belül kiemelkedően fontos a magas államháztartási hiány, az államadósság csökkentése, az uniós pénzek biztosítása, aminek előfeltétele a jogállamiság helyreállítása és a korrupció elleni küzdelem. Ezek azok a részterületek, ahol már a Magyar-kormány megalakulása óta eltelt bő egy hónapban jelentős előrelépések történtek, ami jó alap lesz a 2027-es minősítéshez. Középtávon versenyképességi kihívás a gazdasági növekedés diverzifikálása, vagyis hogy az ország ne függjön egyes ágazatoktól (pl. autó- és akkumulátorgyártás), a termelékenység, az innováció erősítése, ezzel párhuzamosan az energiafüggőség csökkentése. A jelentés megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás különösen érinti az országot, ezen belül a mezőgazdaságot az aszály és a vízhiány miatt – ezen a területen is fel kell gyorsítani az alkalmazkodást a versenyképesség növelése érdekében.
Beavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-raVan lista, amelyen Magyarország hat helyet javított, de az Európai Bizottság szerint az egész EU-ban még mindig a legkevésbé versenyképesA részmutatókból kiderül, hogy az idei nem túl fényes helyezés egyszerre következménye a gyenge kormányzati hatékonyságnak, amely a 2022-es 37. helyről 2026-ra az 51. helyre csökkent, de még súlyosabb a probléma az üzleti környezet részmutatónál: itt öt év alatt a 48. helyről esett vissza a részmutató a 68. helyre – ami az egyik legrosszabb helyezés a hetvenes listán. A kormányzati részmutatót a közpénzügyek rendkívül gyatra megítélése (63. helyezés) húzza le. Az elmúlt négy évben a különadók, a rendeleti adókivetés, a történetileg és nemzetközileg is kirívóan gyenge költségvetési tervezés és sikertelen költségvetési gazdálkodás bőven okot ad a magyar közpénzügyek minőségének lehúzására. Az üzleti környezet 51. helyezéséhez nagyban hozzájárult az üzleti kultúra hiánya, vagyis a korrupció, ezt tükrözi az „üzleti attitűd és értékek” 69., azaz utolsó előtti helye, de nem túl fényes a magyar munkaerőpiac és a cégvezetői gyakorlatok megítélése sem: mindkét területen a 63. helyre került az ország.
Gigahiánnyal búcsúzik Nagy Márton, az államháztartási deficit áprilisra elérte a hiánycél 91 százalékátMagyarország már holtversenyben az EU legkorruptabb állama, a korrupció miatt zuhant be a gazdaságHatalmasat zuhant az ország gazdasági teljesítményének megítélése a 2022-es 8. helyről az idei 43. helyre. Ám itt érdemes egy megjegyzést tenni: a kiemelkedően kedvező 2022-es 8. helyezés jelentős részben annak köszönhető, hogy a magyar kormány a világon elsőként oldotta fel a Covid- járvány utáni lezárásokat, így 2021-ben a magyar GDP 7,2 százalékkal nőtt a gyors felpattanásnak köszönhetően, és még 2022 elején, az akkori jelentés publikálásakor is kitartott a lendület – ám azóta gyakorlatilag stagnált a gazdaság. A negyedik részmutató a szélesebb spektrumon értett üzleti infrastruktúra minőségét vizsgálja, ez most a 40. helyre volt elegendő, ami négy hellyel rosszabb a négy évvel ezelőttinél. Ebbe a kategóriába tartozik a hagyományos infrastruktúrák mellett a tudományos, egészségügyi és oktatási környezet is.
Ázsiai tigrisek az élen
Idén a listát Szingapúr, Hongkong és Svájc vezeti, a legversenyképesebb uniós állam Dánia évek óta, ami idén a 6. helyre volt elegendő. A top 10-be az EU-ból még Írország (7.), Hollandia (8.) és Svédország került be, a kilencedik helyen, a tizedikre pedig az USA került. Kína a 12. helyezést érte el. A régióból a legversenyképesebb ország nem meglepő módon Ausztria (29.), őket követik a csehek (33.), Lengyelország (41.) és Szlovénia a 49. helyezéssel. Mint írtuk, Magyarország az 51. a listán, így mögénk került Horvátország (53.), Bulgária (56.), Románia (61.), illetve Szlovákia is, mely most nem túl előkelő 63. helyet csípte meg az IMD 70 országot tartalmazó listáján. Vagyis Magyarország a régió középmezőnyében van, ugyanakkor néhány komoly probléma látványos orvoslása esetén néhány éven belül akár 10 helyezést is tudna javítani, ám még így is nagyon távol esne az ország megítélése a rekordnak számító 30. helyezéstől, vagyis hosszú távon is lenne hova fejlődni.
