Szlovákia;Benes-dekrétumok;Sulyok Tamás;Magyar Péter;Juraj Blanár;

Juraj Blanár Budapesten, 2024. november 14-én

A szlovák külügyminiszter kiállt Sulyok Tamás mellett, és ismét Magyar Péter szavait bírálta

Juraj Blanár közölte, a köztársasági elnök elmozdítása nincs összhangban a jogállamiság elveivel.

Érzékeny kérdés lesz az alkotmány módosítása Magyarországon, mivel ennek a folyamatnak összhangban kell maradnia az uniós szabályokkal. Különösen a köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó kísérlet lehet problémás, mivel ez nincs összhangban a jogállamiság elveivel – erről beszélt Juraj Blanár szlovák külügyminiszter egy interjúban, amit a Hungary Today szemlézett. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az a bűnösség, és nem az ártatlanság vélelmén alapul.

A szlovák külügyminiszter ismételten bírálta Magyar Péter korábbi, arról szóló kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos, és az ilyen megjegyzéseket elfogadhatatlannak nevezte. Majd emlékeztette a magyar kormányfőt arra, hogy Magyarország szuverén országokkal, például Szlovákiával és Romániával határos. Juraj Blanár megjegyezte, június 23-án Magyarországon tartják a visegrádi négyek találkozóját, amit Magyar Péter hívott össze – itt a szlovák miniszterelnök meg fogja vitatni ezeket a kérdéseket magyar kollégájával.

Juraj Blanár mindemellett közölte,

  • a V4-ek korábban elutasították az EU migrációs paktumát, Magyarország pedig a leghatározottabban tette ezt. Utalt arra, hogy Magyar Péter kormánya még nem nyilvánította ki ezzel kapcsolatos álláspontját.

  • a korábban visszatartott uniós források felszabadítása az EU részéről kettős mérce, és hasonló helyzet állt elő, miután megalakult Lengyelországban Donald Tusk kormánya.

  • Magyar Péter Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos határozott véleményét a szlovák kormány választás előtti retorikának, illetve választás utáni eufóriának tekintette, most, hogy ő a miniszterelnök, már eltérően fogja értékelni.

  • felszólítják Ukrajnát arra, hogy a szlovák kisebbségre is terjessze ki ugyanazokat a reformokat, amelyekről Orbán Anitával tárgyaltak az ukrajnai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban. 

Nemrég Peter Pellegrini szlovák államfő is azt mondta: nem szeretné, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok olyan témává váljanak, amelyek ronthatják a kétoldalú viszonyt, és a szlovákiai választások előtt polarizálják a szlovák társadalmat. „Nem tartom jó retorikának, amely jószomszédi kapcsolatokhoz vezetne” – mondta a TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint Pellegrini Magyar Péter korábbi megfogalmazása és Felvidékkel kapcsolatos kijelentései kapcsán. A szlovák államfő úgy folytatta, bízik benne, hogy a szlovák és a magyar miniszterelnök tervezett találkozója során megtalálja a módot a helyzet megnyugtatására.

Mint arra már ekkor felhívtuk a figyelmet: hogy a Fidesz-szövetségesnek számító szlovák vezetéssel alighanem lesznek nézeteltérései a Magyar-kormánynak, az eddig is borítékolható volt, de elsősorban nem emiatt. Peter Pellegrini a szlovák-magyar viszony alakulásával kapcsolatban arról nem beszélt, hogy a második világháború utáni, a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokra hivatkozva a szlovák állam a mai napig határon túli magyarok birtokait kobozza el, mint ahogy arra sem tért ki, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljesen összeegyeztethetetlen rendelkezés bírálatát a Robert Fico vezette szociáldemokrata-szélsőjobboldali szlovák kabinet által elfogadott jogszabály fél év börtönbüntetéssel rendeli megtorolni. Ez utóbbi törvényt tavaly decemberben hozta a szlovák kormány, s emlékezetessé vált, hogy a magát egyébként nemzetiként azonosító Orbán-kormány egy időre hallgatásba burkolózott az ügyben és a választási kampányban sem volt hajlandó élesen fellépni a vitatott rendelkezés ellen.

„Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását” – írják állásfoglalásukban.