„Sulyok Tamás csak az időt húzza Orbán Viktor kedvéért, ezt az Alkotmánybíróság döntései olyanok, mintha egy bűnözőt kérdeznénk, mire ítélné magát”

Sulyok Tamás személyes, egzisztenciális, politikai, morális érdeke az lett volna, hogy álljon fel a államfői székből, és mondja azt, hogy nem ért egyet a lemondatásával, de nem kíván gátja lenni a választói akarat többségének. Nem véletlen, hogy a Tisza már 70 százalék felett van a közvélemény-kutatásokban, egyszerűen az emberek rendszerváltásban gondolkodnak, melynek része, hogy a közjogi méltóságoknak, köztük a köztársasági elnöknek is el kell hagynia a székét – fogalmazott a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Az áprilisi parlamenti választást követően gyorsan kiéleződött a konfliktus Sulyok Tamás és Magyar Péter között. A miniszterelnök már a kormányalakítás időszakában többször jelezte, hogy szerinte a korábbi rendszer idején kinevezett közjogi méltóságoknak – köztük a köztársasági elnöknek – önként kellene távozniuk tisztségükből. Többször is Orbán-báboknak nevezte az érintetteket.

A miniszterelnök május végéig adott határidőt az államfőnek (és a többi érintettnek, köztük az Ab elnöknek, a legfőbb ügyésznek vagy épp a médiahatóság vezetőjének) a lemondásra. Sulyok Tamás május 29-én reagált nyilvánosan a követelésekre. Közölte, hogy nem mond le hivataláról, mert álláspontja szerint erre sem alkotmányos, sem jogi indok nincs. Bejelentette azt is, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordul szakvéleményért. Figyelemre méltó, hogy arról a szervezetről van szó, amit korábban a Fidesz Soros-szervezetnek minősített. Ezt követően, június elején Sulyok arról számolt be, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálhatja az ügyet, és kész egyeztetéseket folytatni a magyar helyzetről. Az államfő ekkor már arról beszélt, hogy a független alkotmányos intézmények vezetőinek politikai alapon történő leváltása alkotmányos válság veszélyét hordozhatja. Magyar Péter erre azzal reagált, hogy szerinte az államfő korábban nem kereste a nemzetközi fórumok segítségét, most pedig külföldi támogatást próbál szerezni saját pozíciójának megőrzéséhez.

A vita egy újabb állomása a héten következett be, amikor Sulyok Tamás bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, és annak tisztázását kéri, hogy az alaptörvény módosítása felhasználható-e konkrét személyek vagy közjogi méltóságok eltávolítására. A kérdés azért is érdekes, mert korábban épp a Fidesz írta át úgy a szabályokat, hogy az alaptörvény módosítását az Ab nem vizsgálhatja felül, sőt, az államfő sem emelhet vétót annak tartalmára hivatkozva (csak akkor, ha formai hibával fogadják el).

A Sándor-Palota közleménye szerint az elmúlt hónapok politikai nyilatkozatai olyan alkotmánymódosítási lehetőségeket vetettek fel, amelyek nem általános szabályozást, hanem egyedi politikai helyzetek rendezését szolgálnák. Magyar Péter kommentben reagált: „Ez már tényleg a szánalom kategória” – írta a miniszterelnök, és felemlegette azt is, hogy se a bántalmazott gyermekek, bírák, vagy újságírók mellett nem állt ki, ahogy akkor sem mikor a volt kormány lebontotta a jogállamiságot.

Pénteken viszont már a Polt Péter korábbi főügyész vezette Alkotmánybíróság meglepő gyorsasággal szignálta is Sulyok kérelmét. Igaz, nagy mozgásterük aligha lesz, éppen az említett korábbi fideszes szabályváltozás miatt.

Horn Gábor annak ellenére, hogy még nem látni a Tisza megoldását arra vonatkozóan, miként fogja Sulyok Tamást (és a többieket) elmozdítani a hivatalából, nem lát arra esélyt, hogy a köztársasági elnök a helyén maradjon.

– Sulyok Tamás  jól látja, és maga is arról beszél, hogy a kérdés az, kormányváltásról vagy rendszerváltásról van-e szó. Én ezt rendszerváltásnak gondolom, mégpedig azért is, mert Orbán Viktor a fülkeforradalom keretében meghirdette az illiberális államot, majd felbontották azt a rendszert, amiben 1990 óta éltünk. Vagyis

– fogalmazott a politológus, aki hozzátette, azzal, hogy a szintén távozásra ítélt Alkotmánybírósághoz fordult az államfő, csupán csak az időt húzza.

Olyan mintha egy bűnözőt kérdeznénk meg, hogy mit döntene a saját sorsáról – fogalmazott Horn Gábor. Szerinte ez a huzavona eleve a Fidesz és Orbán Viktor érdeke, leginkább azért, hogy a megmaradt 1-1,2 milliós tábort egyben tartsa, mondván, támadás alatt állnak. Igaz, a politológus úgy véli, Magyar Péternek is előnyös, legalábbis semmiképpen sem hátrányos, hogy erről az utóvédharcról szólnak a hírek, illetve arról, hogyan keresik ennek az alkotmányos megoldását.

A szakértő szerint az a vita viszont értelmetlen, ami arról szól, mennyire illeszkedik az államfő – és más pozíciók birtokosainak – leváltása az alkotmányosság keretei közé, tekintve, hogy jelenleg a magyar közjogi berendezkedés is ezer sebből vérzik. – Az alkotmányosság helyreállítása elsődleges feladat, és annak része, hogy olyan köztársasági elnök legyen, aki képes a nemzet egységét jelképezni. Más kérdés, hogy ez miként fog bekövetkezni – mondta, majd így folytatta: csábító lenne a közvetlen elnökválasztás, ez váltaná ki a legkevesebb vitát, hisz akkor világos volna, hogy az új államfő megválasztásáig tart Sulyok mandátuma. „Én ezt csak azért látom problematikusnak, mert ehhez azért hozzá kellene igazítani a magyar közjogi berendezkedést, amely jelenleg egy kevés valódi mozgástérrel rendelkező elnökkel számol”. Közvetlen elnökválasztás esetén az államfő erősebb felhatalmazással rendelkezne, ami a jelenlegi, inkább protokolláris szerepéről kérdéseket vetne fel. Ugyanakkor ilyen megoldásra is van példa, mondjuk Romániában.

– tette hozzá.