A májusi hónap az adóbevételi csúcsok miatt általában – de nem minden esetben – pozitív egyenleggel szokott zárni. Tavaly az egyhavi többlet 129,5 milliárd forint volt – vagyis ettől elmaradt az idei eredmény.
Ezzel együtt csúnya képet fest az államháztartási hiány, ugyanis a 3806,3 milliárd forint a költségvetési törvény által engedélyezett 4218 milliárd forint 90,2 százaléka. A 2026-os költségvetés nem tartható, ezért az új kormányban, illetve a Kármán András vezetésével újraalakult Pénzügyminisztériumban (PM) jelenleg is folyik a 2026-os költségvetés átvilágítása. A cél az, hogy a PM augusztus végéig előálljon egy reális pótköltségvetéssel, ami eligazítja a piacokat, hogy idén mekkora hiánnyal számolhatnak, és a következő években milyen gazdasági pályát lát elérhetőnek a magyar kormány. A piaci várakozások szerint az államháztartás idei hiánya a tervezett 4,4, majd 5 százalékkal szemben meghaladhatja akár a GDP 6 százalékát is – ami 6000 milliárd forint körüli deficitet jelentene. A PM a most kiadott közleményében még nem bocsátkozott becslésbe a várható hiánnyal kapcsolatban. A hiányt jelentősen - száz milliárdos nagyságrendben - mérsékelheti az alacsonyabb államadósság-kamatok, a megtakarítások zárolások, a serpenyő másik oldalán viszont ott vannak az Tisza Pért választási ígéretei, az zöldség, gyümölcs áfájának csökkentése, illetve már idénre tervezett szociális intézkedések (iskolakezdési támogatás, nyugdíjas SZÉP kártya.)
Beavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-raA közleményéből azonban kiderült, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első öt hónapjához képest 6,0 százalékkal magasabban alakultak. Május hónapban két egyszeri hatás is csökkentette azonban a bevételeket. A tavalyi május havinál alacsonyabban alakultak a társasági adó és áfa bevételek. A társasági adóból származó bevétel májusban 55,6 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A bevétel alakulását érdemben befolyásolta, hogy az év végi elszámoláshoz kapcsolódó befizetések a határidő munkaszüneti nap esése miatt 2025-ben és 2026-ban is június 1-jére tolódtak, ugyanakkor a határidő előtti befizetések idén elmaradtak a tavalyitól. Az általános forgalmi adóból származó bevétel 55,4 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban a magasabb negyedéves bevallásokhoz kapcsolódó kiutalások alakulása áll.
Kármán András közölte, hogy 2026-ra pótköltségvetést állítanak össze, a jövő évit pedig más alapokon fogják megtervezniA kiadási oldalon meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Május végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3699,2 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1295,0 milliárd forintot fizettek ki.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első öt hónapjában fordított, összesen 1191,7 milliárd forint kifizetés 144,5 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakánál. Az állami beruházási fejezet kiadása 2026 első öt hónapjában összesen 334,5 milliárd forint volt, mely számottevően nagyobb az előző év azonos időszakához képest. A fejezet kiadásait az egyes projektek előrehaladása határozza meg, az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák. A lakástámogatásokra idén fordított 209,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Ennek okai egyrészt a Vidéki Otthonfelújítási Program iránt folyamatosan növekvő érdeklődés, másrészt az állami alkalmazottak és a közfoglalkoztatottak részére nyújtott otthontámogatás voltak – közölte a Pénzügyminisztérium.
Átláthatatlan Magyarország költségvetése, az Orbán-kormány márciusban is rekordhiányt hozott össze