Lapunk összeszedte, mi fog történni az elkövetkezendő időszakban. Az Alaptörvény világos határidőt szab az új Országgyűlés megalakulására, a választásokat követő harminc napon belül az államfőnek össze kell hívnia az alakuló ülést. Ez a gyakorlatban most május 11. és 12. környékére eshet, attól függően, mikorra válik véglegessé a választási eredmény. Az viszont már kevésbé egyértelműen szabályozott, hogy az államfő milyen szempontok alapján dönt a kormányalakítási megbízásról és a miniszterelnök-jelölt személyéről.
A hatályos törvény nem írja elő, hogy a köztársasági elnöknek automatikusan a legtöbb mandátumot szerző párt vezetőjét kell felkérnie kormányalakításra. A szabályozás mindössze annyit rögzít, hogy a miniszterelnök-jelöltnek meg kell felelnie az általános választhatósági feltételeknek, például büntetlen előéletűnek kell lennie.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján az államfő rendszerint már az alakuló ülés előtt egyeztetéseket kezd a parlamentbe jutott pártokkal. Sulyok Tamás ezt már jelezte is: szerdára, tehát mára, egyeztetésre hívta az eredmények alapján a Tiszát, a Fideszt és a Mi Hazánkat. Elméletileg ezek a megbeszélések arra szolgálnak, hogy az államfő felmérje, ki képes többséget maga mögé állítani. Bár ez a folyamat nem kötelező, a rendszerváltás óta kialakult egyfajta szokásjog, amely szerint az kap megbízást, aki a legnagyobb eséllyel nyerheti el a parlament bizalmát. Ennek megfelelően a győztes párt listavezetője szokott miniszterelnök-jelöltként megjelenni az alakuló ülésen.
Sulyok Tamás személyes egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőitMagyar Péter egyébként már a választás estéjén felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le tisztségéről, majd a hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is arra kérte, mielőbb hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, és kérje fel őt kormányalakításra. Ezek után ismét lemondásra szólította fel. A HVG megkeresésére a Sándor-Palota szűkszavú válaszából annyi derült ki, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően hívja össze az új Országgyűlést, és ennek keretei között, a vonatkozó szabályok betartásával terjeszti elő javaslatát a miniszterelnök személyére. (A válaszból az is kiolvasható, Sulyok Tamás feltehetően nem kíván lemondani a pozíciójáról.)
Ami pedig az átmeneti időszakot illeti, két külön szakaszról van szó.
Az egyik, az új Országgyűlés megalakulásáig tart, ekkor a hivatalban lévő kormány teljes jogkörrel működik tovább. Ez azt jelenti, hogy akár jelentős törvénymódosításokat is végrehajthat, amire a jelenlegi a háborús veszélyhelyzet – amely május 13-ig tart – is lehetőséget ad. Ugyanakkor nem sok értelme volna a módosítgatásoknak, mivel a Tisza Párt kétharmados felhatalmazással gond nélkül tudja azokat visszavonni, akár már az alakuló ülésen. A különböző szerződések ügye már más megítélés alá esik, nem véletlen, hogy Magyar Péter azt üzente a kormánynak: ebben az időszakban tartózkodjon olyan megállapodások megkötésétől, amelyek korlátoznák a jövőbeni kabinet mozgásterét.
A második szakasz, vagyis a parlament alakuló ülését követően már változik a helyzet, a kormány ügyvezető státuszba kerül, és jogkörei jelentősen beszűkülnek. Ilyenkor már nem köthet új nemzetközi szerződéseket, és rendeletet is csak kivételes, halaszthatatlan esetben alkothat. Ez az időszak alapvetően az átadás-átvételről szól. A miniszterelnök megválasztása általában az alakuló ülést követő napokban történik meg, egyszerű többséggel. Ezt követi a kormány felállítása, amelynek során a minisztereket az államfő nevezi ki a kormányfő javaslatára. Bár korábban ez szinte azonnal megtörtént, az utóbbi években előfordult, hogy több hetet is igénybe vett a teljes kormány összeállítása.
Magyar Péter elfogadta Sulyok Tamás meghívását a személyes találkozóraÓvatosságot javasol Magyar Péternek az alkotmányjogász