Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek még egy fillért sem sikerült lehívnia a Covid-válság utáni helyreállításra létrehozott alapból (RRF). Augusztus 31-ig lehetne felhasználni a pénzeket. A programból Magyarországnak 10,4 milliárd euró járna (körülbelül 3900 milliárd forint), amelynek többsége (6,5 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, a maradék (3,9 milliárd euró) pedig hosszú lejáratú hitel.
Magyarországnak ugyanakkor az ismert elvárásokon túl úgynevezett 27 szupermérföldkövet is teljesítenie kell, mielőtt egyetlen euró is érkezne.
A keretek kialakításakor az Európai Bizottság – a tagállami miniszterekkel együtt – úgy ítélte meg, hogy bizonyos korrupcióellenes és átláthatósági intézkedések nélkül semmilyen pénzt nem kaphat Magyarország.
Bár az elején az Orbán-kormány még elindult a reformok felé, például felállították az Integritás Hatóságot, de időközben úgy tűnik, a „Brüsszel” elleni harc fontosabb lett, így megakadt a folyamat.
Kérdés, hogy mennyire számíthat egy új kormány a Bizottság jóindulatára. Azt már korábban is láttuk, hogy Orbánnak is „elengedett” az EU 10 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós pénzt, amikor a félig kész igazságügyi reformot jóváhagyták. Sokak szerint ez volt az ára annak, hogy a magyar miniszterelnök kiment "kávézni” az EU-csúcson, hogy megszavazhassák Ukrajna uniós tagjelölti státuszát.
Az elvárások között vannak olyanok, például az alapítványi fenntartású egyetemekre vonatkozók, amelyeket különösen nehéz lesz – ha nem lehetetlen – kétharmados törvények átírása nélkül módosítani.
A korrupcióellenes feltételek teljesítéséhez nem elképzelhetetlen, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elég jó pontot hozhat ahhoz, hogy egyes elvárásokat teljesítettnek tekintsenek.
Augusztus végéig ugyanakkor nemcsak a szupermérföldköveket kell teljesíteni, hanem egyéb reformokat is. Az RRF esetében az EU sokkal szigorúbb követelményeket szabott meg, mint a hagyományos uniós pénzeknél. Itt a nemzeti kormányok egy nemzeti helyreállítási terv keretében konkrét vállalásokat tettek, amelyekben bizonyos befektetéseket és szakpolitikai reformokat is megígértek; ezek lettek a mérföldkövek. A digitális és a zöld átállásnak mindenhol kiemelt szerepet kellett kapnia, de maguk a mérföldkövek minden országban egyediek voltak. Az Orbán-kormány által 2022-ben elkészített terv 47 beruházási irányt és 67 reformot vállalt. Az egészségügyre és az oktatásra is jelentős összegeket terveztek be, 300 milliárd forintot az egészségügyi dolgozók bérére kívántak fordítani.
Maguk a fejlesztések részben meg is indultak: bölcsődéket, tanodákat újítottak fel, elektromos infrastruktúrát fejlesztettek, ahogy a legszegényebb régiókra is kiemelt figyelem jutott.
De ezt eddig a magyar költségvetés állta, mindössze 900 millió eurónyi előleg érkezett. A többihez augusztusig teljesíteni kell a szakpolitikai reformokat is. Ha ez nem történik meg, még az előleget is vissza kell fizetni.
Az egyes területekhez kitűzött nagyon is konkrét célok és reformok tartoznak. Vagyis a kormány akkor nyújthatja be a számlát, ha az adott célok – és a mindent megelőző szupermérföldkövek – teljesültek.
A reformok és beruházások mindegyikét egy esetleges új kormánynak át kellene vizsgálnia: megvalósult-e ezekből bármi, de sok területen várhatóan gyakorlatilag újra kell kezdeni a munkát. Amit teljesítettnek lehet tekinteni, az alapján lehetne lehívni pénzeket. Majd ezeket értékelve a Bizottság igazolhatja a teljesítést és adhatja a pénzt.
Egyes tagállamok, köztük Lengyelország, olyan megoldást választottak, hogy a pénz egy részét egy fejlesztési bankba irányítják, amely aztán kihitelezheti azt egyes projektekre, így elhalasztva a beruházások teljesítésének szigorú határidejét. Ebbe az irányba indult el a magyar kormány tavaly, amikor a nemzeti helyreállítási terv olyan módosítását tette szakértők elé, amellyel négymilliárd eurót a Magyar Fejlesztési Bankba irányítottak volna. A Népszava információi szerint ugyan voltak informális egyeztetések a folyamatról, de a terv hivatalos átalakítása hosszú folyamat, amelyet a tagállamoknak és a Bizottságnak is jóvá kellene hagyniuk; ez eddig nem történt meg. A bürokratikus elemek miatt egy esetleges új kormánynak a terv, sőt akár az egyes célok átírása is szinte lehetetlen lenne a túl rövid határidő miatt, mivel ebben sok kötelező adminisztratív lépés van.
Ha Orbán Viktor marad, Magyarország aligha számíthat uniós pénzre, a kifizetéseket még szigorúbb feltételekhez kötnékKormányváltás esetén a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárás szinte azonnal megszüntethető, de a befagyasztott pénzek megszerzése kemény dió leszNem állunk jól
Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország közös dokumentuma alapján az eredetileg 2022 végéig teljesítendő 27 szupermérföldkőből 17-et teljesített Magyarország, kilencet csak részben, egyet pedig egyáltalán nem sikerült megugrani.
