A szakmai logika azt valószínűsíti, hogy NATO tagországbeli titkosszolgálatok eredetileg Szergej Lavrov orosz külügyminisztert hallgatták le, majd az orosz kommunikáció megfigyelése során kerültek képbe a Szijjártó Péterrel folytatott beszélgetések – mondta a Népszavának Telkes András a Magyarországon a polgári hírszerzést végző Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese.
A szakértőt annak kapcsán kerestük meg, hogy egy tényfeltáró cikkből – amelyet a VSquare, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ, a Delfi Estonia, a FRONTSTORY, valamint az Insider írt – kiderült: stratégiai jelentőségű információkat szolgáltatott kritikus uniós ügyekről a Putyin-rezsim számára Szijjártó Péter külügyminiszter a Szergej Lavrovval folytatott beszélgetéseiben.
„Mindig állok rendelkezésedre” – Kiszivárogtak az újabb hangfelvételek, így szolgálta a Putyin-rezsim érdekeit Szijjártó PéterA beszámoló a hívások leiratára hivatkozva arra a következtetésre jut, hogy Szijjártó Péter a Putyin-rezsim érdekeinek megfelelően járt el a többi között akkor, amikor több orosz oligarcha uniós szankciós listáról való levételét szorgalmazta. Egy másik, az orosz energiaügyi miniszterhelyettessel, Pavel Sorokinnal folytatott beszélgetésben azt mondta, hogy mindent megtesz egy uniós szankciós csomag visszavonásáért, és felajánlotta, hogy megpróbál orosz szereplőket menteni a szankciók hatálya alól. Hozzáfűzte, hogy a szlovákokkal közösen javaslatot nyújtanak be az Európai Uniónak.
Megszólalt Szijjártó Péter az újabb lebukása után, szerinte csak külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be újságírói segítséggel a parlamenti választásbaA két tárcavezető a beszélgetésre alig egy órával azután kerített sort, hogy Szijjártó Péter 2024. augusztus 30-án Szentpétervárról visszatért Budapestre. Szergej Lavrov arról tájékoztatta kollégáját, hogy nyilatkozatát széles körben idézte az orosz sajtó. –Valami rosszat mondtam? – kérdezte Szijjártó Péter, amire az orosz kollégája határozott nemmel felelt. – Csak azt mondták, hogy pragmatikusan harcolsz az országod érdekeiért – nyugtatta meg Szijjártó Pétert. Szergej Lavrov hívásának konkrét oka egy kérés volt: az orosz-üzbég üzletember, Aliser Uszmanov azt szerette volna elérni, hogy húgát, Gulbahor Iszmailovát levegyék az Európai Unió szankciós listájáról, és Szijjártó Péter korábban ígéretet tett arra, hogy segít ebben.
A magyar külügyminiszter így zárta a hívást: – Mindig állok rendelkezésedre.
Szijjártó Péter újra lebukott, gyűlnek a bizonyítékok, hogy a szuverén Orbán-kormány álláspontját a Putyin-rezsim diktáljaHét hónappal később Gulbahor Iszmailovát levették az Európai Unió szankciós listájáról. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetései jól mutatják, milyen szoros és közvetlen kapcsolat alakult ki közöttük, miközben egyikük egy EU- és NATO-tagállamot, a másik pedig egy olyan országot képvisel, amely 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát.
A hívásokban Magyarország és az Európai Unió belső egyeztetéseiről szóló, érzékeny információk hangzanak el, amelyek értelemszerűen értékesek lehetnek a Putyin-rezsim számára, egyúttal konkrét bizonyítékként szolgálnak arra, hogy Oroszország a háttérből támogatja Magyarország és Szlovákia törekvéseit, amelyek az uniós szankciók gyengítésére irányulnak. A beszámoló szerint a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti kommunikáció hangneme alapján egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő azt mondta, ha a neveket eltávolítanánk, bármely hírszerző azt mondaná: ez egy tiszt és a kapcsolattartója között zajló beszélgetés.
Szijjártó Péter szerint egy oligarcha sem kért tőle semmit, Szergej Lavrovon kívül más külügyminiszterek sora viszont rendszeresenTelkes András szakmai véleménye szerint a beszélgetések alapján felmerülhet, hogy Szijjártó a Büntető törvénykönyvben külön bűncselekménynek minősülő kémkedést követhette el a Európai Unió intézményei ellen, ráadásul kitartóan, rendszerszerűen adott át érzékeny információkat Oroszországnak.
– A beszélgetésekből az is kitűnik, hogy Szijjártó Péter nem egyszerűen annyi információt szerzett utasításoknak megfelelően, amennyi szükséges, hanem lelkesen, önként folytatta az információszerzést és az orosz érdekérvényesítést.
Vazallusi viszony rajzolódik ki: Lavrov, ha nem is közöl konkrét feladatot Szijjártóval, érezteti, hogy megvannak az elvárások, amelyeknek Szijjártó stréber kisdiákként próbál megfelelni – fogalmazott lapunknak Telkes.
Ehhez szerinte nem feltétlenül kell ténylegesen beszervezett – szakmai nyelven: beütött – kémnek lenni, ha a másik fél szakmai vagy értékközösségi alapon is ki tud alakítani egy ilyen együttműködést.
„Ha ehhez nyílt, nem titkosított eszközöket használtak az pedig teljes dilettantizmusra vall” – mondta a szakember. Szerinte nem kétséges, hogy Szijjártó tevékenységére a Lavrovval folytatott beszélgetései alapján már jó ideje felfigyeltek a meghatározó nyugati titkosszolgálatok.
