Az idén még egyelten fillér állami normatíva sem jött a főváros számlájára semmilyen feladatellátásra. Se az időotthonok működtetésére, se a hajléktalanellátásra, se a közterületek karbantartására, se a kulturális intézmények működtetésére, sőt, az Orbán-kormány által annyira reklámozott béremelések fedezetére sem. A kötelező feladatok ellátására kapott állami támogatást „eltérítették”, mondván, a főváros tartozik a tavaly be nem fizetett, azonnali jogvédelem okán nem inkasszózható szolidaritási hozzájárulással. A kötelező feladatok ellátására járó pénzt ebbe számítják bele. Ez eddig 5 milliárd forintos kiesést jelent a fővárosnak – tájékoztatta a fővárosi tulajdonosi bizottságot Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
A főváros likviditási helyzetéről Orbán Árpád (Tisza) bizottsági elnök kért információt, miután a múlt héten a Népszava megírta, hogy szeptemberi lejárattal a meglévő 30 milliárdos folyószámla hitel mellé további 45 milliárd forint átmeneti forgóeszköz-hitelt vesz fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Ebből 15 milliárd forintot a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MBH Banktól, míg 30 milliárd forintot a K&H Banktól.
Mészáros Lőrinc bankja 15 milliárd forint hitelt ad Budapestnek„Ez egy kényszerlépés, nem tehettünk mást, ha működtetni akarjuk a fővárosi közösségi közlekedést” – hangsúlyozta Kiss Ambrus, rámutatva, hogy a kormány a tavalyi 12 milliárdos, közösségi közlekedésre járó normatívát se fizette ki a szolidaritási hozzájárulási „tartozás” okán. Az önkormányzatnak emiatt 4 milliárd forint, a BKK-BKV cégpárosnak pedig 8 milliárd forint értékű szállítói számlát kellett az idei évre átütemeznie. A két cég tavaly 3 milliárd forintot fizetett ki csak kamatra.
Budapest időt nyert, de ettől még kivégeznékA kormány döntése értelmében a Magyar Államkincstár mindezeken felül januárban törvénytelenül 11,7 milliárdot emelt le a főváros számlájáról, holott az önkormányzat által benyújtott azonnali jogvédelmet nem bírálta el a bíróság. Ez egyébként azóta se történt meg, lévén az Orbán-kabinet februárban kiadott egy minden jogállamisági elvnek ellentmondó rendeletet, amelyben a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra szólították fel a bíróságokat, hogy zárják le a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított pereket. (A Fővárosi Törvényszék ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult.)
Most sem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, újra az Alkotmánybíróság elé kerül a szolidaritási hozzájárulás ügyeA jelenlegi kormányzati nyomás mellett az országgyűlési választásokig tudjuk elvinni Budapest gazdálkodását. Ha az előzetes bejelentések alapján a kormány a választások után valóban inkasszózza a szolidaritási hozzájárulás idei második részletét és a tavaly azonnali jogvédelem miatt nem levonható részleteket, akkor összesen 60 milliárdot emelhetnek le egyszerre a főváros számlájáról. Ezt már nem bírja el a főváros – jelentette ki a főigazgató. Mint mondta, jelenleg 9 per van folyamatban a különböző években levont szolidaritási hozzájárulások miatt. Ezekben csak a választások és az alkotmánybírósági normakontroll után várható döntés. A főváros likviditási helyzetére és a kockázatok azonosítására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: – A fenyegető állami inkasszó önmagában olyan kockázat, hogy ennek fényében nem is érdemes a többivel foglalkozni.
