Választás 2026: A hajdúságiak rosszul tűrik a mellőzöttséget és akkugyárakat, de a Tisza Pártnak már Debrecen sem bevehetetlen fellegvár

Hajdú-Bihar megye a vidéki Magyarország egyik legmeghatározóbb gazdasági motorjává vált az utóbbi években, részben annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány az akkumulátor-, és autógyáraknak adott támogatások révén folyamatosan öntötte ide a pénzt. Fideszes politikusok többször is kijelentették, hogy számukra igazából nem Budapest, hanem Debrecen az ország fővárosa. Ezt a cívis város és térsége meg is hálálta, a baloldal gyakorlatilag mára szinte felmorzsolódott. A Tisza Párt megjelenése azonban még ebben az erős Fidesz-bástyának számító megyében is felforgatta az erőviszonyokat.

Legutóbb, 2022-ben a Fidesz-KDNP tarolt a megyében, mind a hat egyéni választókerületet megnyerte, gyakran abszolút többséggel. Ugyanakkor Debrecen 1-es számú körzetében Kósa Lajos „csak” 48,9 százalékkal nyert, ami jelezte, hogy a megyeszékhelyen belül az északi, polgáribb részeken már ekkor is szorosabb volt a verseny, mint a a település más lakóövezeteiben. Két évvel később, az európai parlamenti választáson a Tisza megjelenése fordulatot hozott, gyakorlatilag elazívta a levegőt a régi ellenzéki pártok körül. A Fidesz-KDNP 2024-ben 48,13 százalékot szerzett, míg a Tisza Párt 30,28-at, a Mi Hazánk 7,46 százalékkal futott be a harmadik helyre, a DK-MSZP-Párbeszéd 5,89 százalékot gyűjtött, ami náluk drasztikus visszaesés volt a korábbi eredményekhez képest.

A berettyóújfalui és püspökladányi járásokban azonban a Fidesz továbbra is 55 százalék felett tudott maradni, ami igazolja a választási földrajzi ökölszabályt: minél kisebb egy település, annál ellenállóbb a politikai újításokkal szemben.

Az általunk megkérdezett helyi elemzők, politikusok úgy vélik: a térség már nem tekinthető a Fidesz megingathatatlan fellegvárának. Míg ugyanis 2022-ben a kérdés csak a győzelem mértéke volt, addig 2026-ban már a debreceni 1-es és 2-es választókerületben valódi kétesélyes verseny várható a Fidesz és a Tisza között. A megye déli és keleti része továbbra is stabil kormánypárti terep maradhat. A hagyományos ellenzék ebben a megyében sem rúghat érdemben labdába, a korábbi hajdúsági ellenzéki szavazók – miként az az EP-választások adataiból is kiderült – gyakorlatilag a Tisza mellé álltak.

Fontos momentum, hogy első országjárása idején Magyar Péter Debrecenben tartotta a legnagyobb vidéki gyűlését, ami tovább segíthet lebontani cívisváros bevehetetlen bástyaként élő mítoszát.

Hajdú-Bihar hat egyéni választókerülete meglehetősen éles gazdasági és társadalmi különbségeket mutat. Míg a debreceni központú körzetek az ipari és más befektetéseknek köszönhetően fejlődtek, addig vidékről a fiatalok a jobb megélhetés és színvonalasabb oktatás miatt a megyeszékhely felé veszik az irányt, ami felborította a korábbi demográfiai egyensúlyt, és egekbe reptette a debreceni ingatlanárakat is.

A választókerületek fele – három – Debrecenben van. Az 1-es számú a belvárost és az északi részt foglalja magában, ez a leginkább polgári körzet. A kormánypárt itt Kósa Lajos helyett Barcsa Lajost, Debrecen alpolgármesterét indítja, aki a helyi ügyekben való jártasságára és a városfejlesztési sikerekre építheti kampányát, kihívója, és a független közvélemény kutatók szerint a győzelemre esélyesebb pedig Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt sajtófőnöke, a város szülötte, aki sokáig újságíróként dolgozott a térségben: csatájukba a DK-s Varga Zoltán és a mihazánkos Salánkiné Kuti Zsuzsanna szólhat még bele. A 2-es számú választókerület a város keleti része és agglomerációja, s inkább a fiatal családok, kertvárosi beköltözők, ipari szakmunkások övezete, megterhelve a CATL kínai akkugyár közelségével: ez a választókerület emiatt is frontvonal. A régi motoros, 1998 óta fideszes képviselőként regnáló Pósán Lászlót is lecserélik, helyére a kormánypárt oldalán Széles Diána alpolgármester lép, aki az akkugyári feszültségeket ügyesen kikerülve a környezetvédelmi kérdések helyett inkább a fideszes szociális vívmányokat hangsúlyozza, míg a tiszás Tompa Enikő épp ellenkezőleg, környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel kampányol.

Ugyancsak szoros lehet a meccs a 3-as választókerületben: a település nyugati része és a BMW-övezet tartozik ide, emiatt itt egyfajta új ipari elit  is kialakult, s nagy mértékű infrastrukturális fejlődés is végbement, ami a voksoknál a Fidesznek kedvezhet. A fideszes jelölt Antal Szabolcs hajdúsámsoni polgármesterként erős beágyazottsággal rendelkezik a kistelepüléseken, Csák László pedig egy rendkívül szoros tiszás előválasztás után érkezik kihívóként. Elemzők szerint a három debreceni körzetből itt a legstabilabb a Fidesz-esély, a kistelepülési hálózat ugyanis még mindig a kormánypártoknak kedvez.

Berettyóújfalu és a bihari térség alkotja a 4-es számú egyéni választókerületet: hagyományos vidéki társadalom, jelentős létszámú hátrányos helyzetű réteggel, amelynek tagjai számára a mezőgazdaság és a közmunka jelenti a szociális biztonságot. A fideszes jelölt, Vitányi István a megye egyik nagy öregje, 2002 óta képviselő. A választókerület fél-stabil kormánypárti, ahol a személyes jelenlét döntő, itt a tiszás Kovács Petra Judit tejipari szakemberként, civil arcként próbálja megtörni a politikai status quót.

Az 5-ös választókerület nem kis részben a hajdúszoboszlói központ miatt inkább a turizmusból vendéglátásból élő kisvállalkozók otthona, ahol az utóbbi években jócskán lecsapódtak a debreceni iparosodás mellékhatásai: a gyárak idetelepült vendégmunkásai és a turisták közötti egyensúly fenntartása meglehetősen kényes feladat. Ha úgy teszik,

őt egyébként 92 százalékos arányban választották meg a jelöltek közül a párton belüli előválasztási küzdelemben. Sokak szerint a honvédségi kötődés és a nemzeti karakter miatt a Tisza itt eséllyel hívja ki a kormányoldalt.

Hajdúböszörmény, Balmazújváros és a Hortobágy tartozik a 6-os számú választókerülethez, ahol két polgármester is ringbe száll: a Tisza színeiben Göröghné Bocskai Éva Hajdúböszörmény jelenlegi, míg a DK-éban Csige Tamás volt hajdúdorogi városvezető. A Fidesz Papp Zsolt Györgyöt, az Agrárkamara hajdú-bihari elnökét indítja, megcélozva részben a gazdatársadalmat.

Hajdú-Biharban a választás tétje nem az, hogy a baloldal visszatér-e, hanem az, hogy a Tisza Párt képes lesz vajon áttörni a kistelepülési gátakat. Debrecenben a verseny éles, de a megyei győzelemhez a tiszás jelölteknek a falvakban is bizonyítaniuk kell. Itt a várható kimenetel: 4-2 a Fidesz javára, vagy egy 3-3-as döntetlen, ha a Tisza mind a három debreceni körzetet elvinné, de az szinte biztos, hogy a kormánypárt és az ellenzék közötti korábbi 20-30 százalékpontos különbségek sok helyen egy számjegyűre olvadhatnak. Helyiekkel beszélgetve úgy tűnt: a debreceni és hajdúsági választópolgárok nem szeretik a felfordulást, de a mellőzöttséget sem tűrik. Ha a Fidesz megőrzi bástyáit, az azt jelenti, hogy a gazdasági vízió hitelesebb maradt a félelmeknél. Ha viszont a Tisza itt felül tud kerekedni, az országosan is nagy arányú győzelmet jósol Magyar Péter pártjának.