Az EU 2028-ra halasztotta, hogy lényegében megadóztassák a közlekedés és az épületek szén-dioxid-kibocsátását, vagyis a Kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztését (ETS2). Ezt is véglegesítette az Európai Parlament a héten, amikor a 2040-es uniós klímacélokról szavazott. Az ETS2 célja, hogy pénzügyi alapon tegye érdekelté a lakosságot, hogy a közlekedés és a lakhatás terén minél inkább fenntarthatóbb és kevesebb üvegházhatású gázt kibocsátó megoldások felé mozduljanak el. A lényeg? kibocsátáshoz köthető kvóták jelennek meg a rendszerben a lakossági szolgáltatás oldalán is, amelyek végső soron ösztönöznék az átállást.
Perger András, az Energiaklub szervezet Energiaprogram-vezetője szerint az első kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS1), amely az energiaintenzív ipart és az áramtermelést célozza, már hozott látható eredményeket. A szakértő a Népszavának elmondta: ugyan kezdetben az ipar számára túl sok kvóta volt elérhető, és lassan reagált a piac, a programnak fontos szerepe volt abban, hogy a legszennyezőbb szénerőművek versenyképtelenné váltak. Ahhoz ugyanakkor, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen, elengedhetetlen a közlekedés és az épületek kibocsátását is csökkenteni, ebben viszont egyelőre kevés az eredmény.
Bár 2019 után az európai politika nagy lépéseket tett a klímavédelem terén, az elmúlt években a figyelem eltolódott. Egész Európában magas volt az infláció, a gyengélkedő gazdaság és az orosz-ukrán háború okozta problémák miatt az EU tagállamai nem lelkesedtek attól, hogy az autózást és a rezsit is, bár nem drámaian, de fokozatosan drágítsák a lakosság számára a kvótrandszerrel. Az EU a kezdetektől tervezte, hogy támogassa azokat, akiknek az átállás a legnehezebb lenne, az erre szánható pénz lehívása viszont akadozik. Az úgynevezett Szociális Klímaalap segítségével a kvóták eladásából származó bevételeknek célzott támogatást kellene nyújtani. Ezzel fedeznék például szigetelési és felújítási programokat, különösen a rászorulók terheit enyhítve.
Eddig csak Svédország programját fogadta el az Európai Bizottság. Mellettük mindössze három kis lélekszámú és alacsony kibocsátású ország (Lettország, Litvánia és Málta) nyújtotta be a tervét, amely jelenleg értékelés alatt áll.
A maradék 23 ország még adós a terveivel, pedig a határidő mind a huszonhét kormánynak tavaly június volt, az eredeti program szerint már el kellett volna kezdődnie az európai szinten 86,7 milliárd eurós Klímaalap nemzeti lehívásának. A huszonhét EU tagállamból Észtország, Magyarország és Franciaország még az első lépéseket sem tette meg az ETS2 bevezetése felé a jogi keretek átalakításával.
Phuc-Vinh Nguyen, a párizsi Jacques Delors Intézet Energia Központjának vezetője szerint a közép-kelet-európai régióban különösen nagy kihívást jelent a kvóták bevezetése. A szakértő a Népszavának elmondta, az alacsonyabb jövedelmű országokban a rendszer bevezetésébő fakadó kisebb áremelkedés is nagyobb terhet jelent, ezért politikailag is ódzkodnak a programtól a kormányok. Az ETS2 rendszerben a kvóták ára uniós szinten alakul, vagyis a gazdagabb országokban is azonos lesz a költség.
Perger András kiemelte, hogy a lakásállomány Magyarországon az egyik legrosszabb, vagyis a rosszul szigetelt épületek felfűtése sokkal több energiát igényel. Ugyanakkor szerinte vannak máshol jól működő példák energiahatékonysági programokra. A kormányzati kommunikációt szerinte lehetne arra is használni, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, hogy hosszú távon miért fontos a klíma védelme, milyen költségei lennének annak, ha nem csökkentjük minél hamarabb az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Több tagország, köztük Magyarország és a többi visegrádi ország egyébként még a mostani engedménnyel sem elégedett, mert 2030-as kezdést szeretne az ETS2-re.
Az idei év második felében az iparra vonatkozó ETS1 felülvizsgálata is megkezdődik az EU-ban, és nem kizárható, hogy az ipari lobbi hatására enyhítenék azon szabályokat is.
Phuc-Vinh Nguyen azt várja, a nagy csata az EU 2028-2034 közötti hétéves költségvetése körüli alkudozásban lesz. A közhangulat miatt nem várható, hogy a klímavédelem nagyobb figyelmet kapjon, a politikai ára a közlekedés és a lakhatás átalakításának túl nagy. A Jacques Delors Intézet javaslata szerint nem kellene megvárni azt az időszakot, amikor az eladott kvótákból érkezik a bevétel, hanem már előzetesen is, a biztos jövőbeli bevétel alapján hitelt felvéve, akár 200 milliárd eurós támogatást lehetne adni a lakosságnak az átállásra. A kutató szerint, ha a piaci alapú kibocsátási kvótának meghatároznának egy alsó és felső határt is, tervezhető bevétellel tudná az EU támogatni, hogy közelebb kerüljünk a klímacélokhoz.
