Kezd kínos lenni ez az orbáni háború, idén januárban az Európai Bizottság mentette meg a magyar költségvetést

Januárban még nem omlott össze a költségvetés, ugyanis az első hónapban 32,3 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

E szerint az év első hónapjában az Európai Bizottság (EB) összesen 240 milliárd forintot utalt, 

Ez pedig arra utal, hogy a 2026-os költségvetés magyarországi folyamatai nem egészen kiegyensúlyozottak.

Januárban folyik be a költségvetésbe a decemberi vagyis a karácsonyi kiskereskedelmi forgalom áfája, illetve az utolsó hónapban fizetett bónuszok, a 13. havi fizetések adója, így nem példa nélküli, hogy akár 100-200 milliárd forintos többlet alakul ki, amitől lényegesen elmarad az idei januári adat. Ugyanakkor januárban fizették ki 80 ezer rendőrségi, honvédségi hivatásos alkalmazottnak a négy évenként, vagyis a választások évében esedékes fegyverpénzt, ami az érintettek féléves alapbérének felel meg. A teljes kifizetés nagyságrendileg 450 milliárd forintba kerülhetett a kormány korábbi közlése szerint, vagyis a januári magas kiadásokat ez a tétel magyarázza. A választási kiadások februárban is folytatódnak, következő napokban kezdik meg a 13. havi nyugdíjak, valamint a 14 havi nyugdíj egynegyedének kifizetését. 

A bevételi oldalról egészen biztató adatokat közölt a szaktárca: a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 9 százalékkal magasabban alakultak. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8 százalékos növekedést mutattak, ezen belül is kiemelendő az előző év januári adatokhoz viszonyítva 7 százalékkal emelkedő áfabevétel. Az is jó hír, hogy az államadósság utáni kamatkiadásokra január végéig 179,3 milliárd forintot fizettek ki, ami 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Vagyis vannak kifejezetten pozitív hírek is az államháztartásban, ám ezeket elfedik a választási osztogatások többletterhei.

Az NGM közleménye szerint „Magyarország pénzügyei rendezettek, a 2026-os költségvetés – a háború elhúzódása és a negatív külső gazdasági környezet ellenére is – minden szükséges forrást biztosít az olyan családokat, nyugdíjasokat és hazai kkv-kat támogató kormányzati programokhoz”. Magyarország pénzügyeiről sok minden elmondható, ám, hogy azok rendezettek lennének, azt sokan vitatnák. 2025-ban az államháztartás hiánya az eredetileg tervezett 4123 milliárd forinttal szemben 5739 milliárd forint lett, ami 40 százalékos túllépés. Az idei költségvetési cél sem sokkal tisztább: a parlament a 2026-os büdzsét 4218 milliárdos deficittel fogadta el, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november elején 5445 milliárdra emelt – mondván a kormány nem tudja betartania 2026-os költségvetési törvényt sem.

Ugyanakkor jelentős bizonytalanságot okoz az áprilisi országgyűlési választás kimenetele, illetve májusban fölálló kormány – legyen az bármilyen összetételű – várható költségvetési politikája.

A következő hónapokban növekvő kiadások és bővülő hiány várható, nem lehet kizárni, hogy már az év első felében összejön az egész évre tervezett hiány túlnyomó része. A választások után konszolidáció várható: a Tisza Párt a felesleges kiadások azonnali felfüggesztését ígéri, míg egy Fidesz-győzelem esetén nagyobb esély van egy 2022-es évihez hasonló kiigazításra, így a hiány növekedése lassulhat az év második felében. Segíthet az esetleg beinduló gazdasági növekedés, ám az a költségvetésben tervezet 3,4 százaléknál bizton kisebb lesz. A a független elemzők szerint 2-2,5 százalékos bővülés várható, de a lassú növekedés konszolidálhatja a bevételi oldalt, ami, ha szigorú kiadási kontrollal párosul, akkor lényegesen lassíthatja a deficit növekedését.