választás;német nemzetiség;országos nemzetiségi listák;Ritter Imre;

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő

Jó eséllyel nem lesz német nemzetiségi képviselő a következő Országgyűlésben

Ez leginkább a Fidesznek fájhat, hiszen a jelenlegi szószóló szinte mindig a kormánypárti képviselőkkel együtt szavazott. 

Egyre többen iratkoznak le a német nemzetiségi listáról, így ha ez így folytatódik, akkor nem lesz német nemzetiségi képviselő a következő Országgyűlésben - hívta fel elemzésében a figyelmet a Political Capital.

A szervezet tavaly június 23-a óta figyeli a nemzetiségi névjegyzéki adatok változásait. Hosszú ideje semmiféle változás nem állt be, január közepétől azonban fokozatosan erősödni kezdett a leiratkozás a német nemzetiségi névjegyzékről. Az azt megelőző mintegy fél évben a létszám naponta átlagosan két-három fővel mérséklődött, az elmúlt három hétben azonban már napi átlagban harmincan döntöttek úgy, hogy a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára kívánnak szavazni április 12-én.

2025 júniusa óta a német nemzetiségi névjegyzéken szereplők száma összesen 1247 fővel, 29 170-re csökkent, miközben a roma névjegyzék létszáma ennél jóval kisebb mértékben, 367 fővel, 40 286-ra mérséklődött.

Az előző három választáson a kedvezményes kvóta 22-24 ezer szavazat között mozgott, ennyi voksra volt szükség egy nemzetiségnek a mandátumszerzéshez. A német nemzetiségi lista ezt a küszöböt 2018-ban és 2022-ben is elérte, amihez mindkét alkalommal hozzájárult, hogy a regisztráltak száma bőven meghaladta a 30 ezret. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan a kvóta emelkedését is magával hozza, és a leiratkozások folytatódása sem zárható ki, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a német nemzetiségi lista ezúttal nem jut mandátumhoz.

A német identitással rendelkező magyar választók körében egyre többen juthattak arra a következtetésre, hogy a jelenlegi szabályozás mellett csekély a nemzetiségi választáson való részvétel gyakorlati jelentősége.

A roma közösség eddig nem került közel a kedvezményes mandátum megszerzéséhez, noha a 40 ezer feletti regisztrált létszám elméletileg lehetővé tenné azt. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor nem törekednek teljes jogú mandátumra, és elegendőnek tartanák a szószólói pozíciót, ami esetén a következő hetekben további leiratkozások várhatók a roma nemzetiségi listáról is.

A nemzetiségi képviselők választásának rendszere a 2010 utáni választási szabályozás egyik leginkább szégyellnivaló elemévé vált. Ennek okai között szerepel, hogy nincs valódi választási verseny, mivel a szavazók egyetlen listára adhatják le voksukat, továbbá hogy a 13 nemzetiségből legalább 11 számára matematikailag sincs reális esély a kedvezményes mandátum elérésére. Emellett a rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy a nemzetiségi mandátum egy nagyobb politikai erő befolyása alá kerüljön, amire korábban már volt példa.

De miért kell ehhez egy magyarnak fordító? – firtatja a Demokratikus Koalíció, aminek a szépséghibája csak az, hogy Romániában az állampolgársági ügyintézéshez kell minden román nyelvű irat hivatalos fordítása, nem elég egy saját fordítás.