Európai biztonsági tisztviselők úgy vélik, hogy orosz jelfelderítő (SIGINT) szputnyikok az elmúlt három évben legalább 17 kulcsfontosságú európai műhold kommunikációját hallgatták le – áll a február 4-én közölt jelentésekben. A félelmek szerint a Putyin-rezsim minősített adatokat lophatott el így a világűrben, és képessé válhatott arra, hogy eltérítsen vagy megsemmisítsen műholdakat.
A főszerepet ebben a 2014-ben, majd 2023-ban felbocsátott orosz Luch-1 és Luch-2 műholdak játszották. Utóbbival az Aldoria francia űrhelyzet-felderítő cég követési adatai szerint az elmúlt években kockázatos megközelítési manőverek sorát hajtották végre – a Luch-2 hetekre parkolt érzékeny geostacionárius (a Föld egy adott pontja fölött állni látszó) eszközök, 20-200 kilométeres közelségében, a két Luch többször visszatért a NATO-hoz köthető műholdakhoz, miközben az Ukrajna ellen indított háború miatt egyre feszültebb lett a Putyin-rezsim és a Nyugat viszonya.
Michael Traut vezérőrnagy, a német űrparancsnokság vezetője megerősítette, hogy az oroszok a régebbi európai műholdak által használt titkosítatlan csatornákat mérhették be, amelyeken át azok a földi irányítás utasításait kapják.
Számos Európát, Afrikát és a Közel-Keletet kiszolgáló létfontosságú eszközt évekkel ezelőtt állítottak pályára mindenféle modern fedélzeti titkosítás vagy kiberbiztonsági védelem nélkül.
A hírszerzési tisztviselők úgy vélik, ha Oroszország sikerrel elemezte e titkosítatlan parancsokat, akkor működésképtelenné teheti vagy letérítheti a pályájukról a műholdakat
A nyugati ügynökségek szoros figyelemmel kísérik a tavaly júniusban felbocsátott Cosmos 2589-et és 2590-et is, amelyek hasonló manőverezési képességekkel rendelkeznek, mint a Luch sorozat. Értékelésük szerint ezek a kémműholdak Oroszország hibrid hadviselési stratégiájának részét képezik, hasonlóan a tenger alatti kábelekben kárt tevő hajókhoz. A Cosmos egységek üzembe állítása pedig arra utal, hogy a Kreml megkettőzte az európai űreszközök túszul ejtésére irányuló erőfeszítéseit.
Szakértők egyetértenek abban, hogy
Oroszország a maga mintegy kétszáz műholdjával olyan átfogó képességekre tett szert – a katonai helymeghatározó rendszerektől, a távközlési műholdakhoz rendelt internetkapacitáson át az optikai és radarplatformok együttes alkalmazásáig –, ami jelentős előnyt biztosít számára az Egyesült Államokkal és Kínával szemben is.
(Az ukrán külföldi hírszerzésnek ugyanakkor bizonyítékai vannak arra, hogy Peking műholdas adatokat szolgáltat Moszkvának az ukrajnai célpontok elleni légitámadásokhoz.)
Boris Pistorius német védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a műholdas hálózatok a „modern társadalmak Achilles-sarkát” képezik, mivel az ellenük irányuló támadás egész országokat béníthat meg a GPS, a banki szolgáltatások és a biztonságos katonai kommunikáció megzavarásával. Ez a sérülékenység különösen nagy figyelmet kapott azóta, hogy a második Trump-kormányzat Kijev elleni zsarolási próbálkozásai miatt tavaly márciustól jelentős részben európai hatalmak biztosítják az Ukrajna számára létfontosságú műholdas hírszerzést, és súlyos aggodalmak merültek fel Európa amerikai támogatásának csökkenése miatt is.
Az EU nem felejti ezt a leckét, és a február 4-i jelentések is az európai űrképességek fokozásának szükségességét hangsúlyozzák. Bár az Európai Bizottság által a katonai beruházások felgyorsítására januárban jóváhagyott 150 milliárd eurós SAFE Védelmi Alap nagyrészt a lőszerek, drónok és légvédelmi fegyverek gyártására összpontosít, az űrkutatás fejlesztése is előtérbe került. Az EU védelmi és űrügyi biztosa, Andrius Kubilius ezen a téren „big bang” megközelítést, a ráfordítások robbanásszerű növelését sürgette, és vezetése alatt a Bizottság egy új műholdas hálózat létrehozását fontolgatja a katonai hírszerzés megerősítése érdekében.
Ami Németországot illeti, a kémműholdaktól és űrrepülőgépektől a támadó lézerekig terjedő beruházásokat mérlegel egy 35 milliárd eurós katonai űrköltségvetési terv keretében, amelynek célja a meglévő orosz és kínai fenyegetések elhárítása.
Európa vezető hatalma a következő néhány évben amerikai mintára egy több mint száz műholdból álló katonai konstellációt épít ki, amelyet SATCOM 4 szakasznak neveznek – mondta el Michael Traut vezérőrnagy a Reutersnak az e heti szingapúri légibemutató előtt tartott űrrendezvény alkalmával.
Traut szerint törekvéseik az Oroszország 2022-es átfogó ukrajnai inváziója óta kiélezettebbé vált űrkörnyezetet tükrözik. Berlinnek és európai szövetségeseinek, mondta, meg kell erősíteniük elrettentési pozíciójukat: nemcsak a biztonságos kommunikációba, hanem az ellenséges űrrendszerek akadályozására vagy blokkolására szolgáló képességekbe is kell fektetniük.
