Végül Szijjártó Péter is megszólalt a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvény ügyében

Csütörtökön adtunk hírt arról, hogy az Orbán-kormány szövetségesének számító Robert Fico vezette szociáldemokrata-szélsőjobboldali szlovák kormánykoalíció egy olyan törvényt vitt át a pozsonyi parlamenten, amelynek értelmében fél év börtönbüntetéssel is sújthatják azokat, akik megkérdőjelezik a második világháború után hozott, azóta is érvényben és alkalmazásban lévő Beneš-dekrétumokat, amelyek a németek és a magyarok kollektív bűnösként való megbélyegzése révén lehetővé teszik ingatlanok, birtokok elkobzását.

Miután az ügyben Orbán Viktor és Szijjártó Péter is hallgatásba burkolózott, másnap a Népszava kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, azzal, hogy megtudjuk, mi ennek a hallgatásnak az oka, terveznek-e bármilyen ellenintézkedést a törvény miatt (például a szlovák nagykövet behívását), továbbá szerettük volna, hogy a tárca reagáljon arra az ellentmondásra, hogy miközben számos nyugati országgal és Ukrajnával szemben a Szijjártó Péter vezette külügy akár sokkal csekélyebb jelentőségű ügyekben is konfrontatívan lép fel, a román, illetve szlovák, oroszbarát szélsőjobboldallal szemben elmaradnak az éles és határozott kiállások a határon túli magyarok védelmében.

Választ azóta sem kaptunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, azonban mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter már reagált a témával kapcsolatos újságírói kérdésre. A tárca közleménye szerint a miniszter arról beszélt, hogy az Orbán-kormány minden eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse semmi bántódás, zajlik a helyzet elemzése, a szlovák kormánnyal pedig folyamatos a konzultáció a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségéről szóló törvény ügyében. Az Orbán-kormányt továbbra is nemzetinek nevezve azt mondta, hogy „ahogy az elmúlt tizenöt évben”, a nemzeti kormány ezután is minden támogatást meg fog adni a határon túli magyar közösségeknek.

Szijjártó Péter úgy folytatta, hogy a felvidéki magyarokat képviselő Magyar Szövetség párt vezetőivel és a szlovák politikai vezetéssel is folyamatos kapcsolatban áll. Beszélt Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel és Richard Raši szlovák házelnökkel is, akik azt mondták neki, hogy a törvény „nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul, azonban ez a szabályozás ott van, ezért a helyzet jogi és politikai elemzését a lehető legszorosabban folytatják” a következő napokban is. a tárcavezető szerint a szlovák kormánypárti politikusok „világos álláspontot fogalmaztak meg, nem hagytak kétséget az álláspontjuk felől”. Hozzátette, a kormány elkötelezett amellett, hogy egyetlen magyar embernek se eshessen semmilyen bántódása ezen új jogszabály következtében sem.

A magyar tárcavezető ezt követően támadásba lendült. – Kicsit visszatetsző és talán hiteltelen is, hogy azok kérnek most számon, akik a kettős állampolgárság ellen érveltek, akik a határon túli magyarok választójoga ellen érveltek, azok hangoskodnak most, akik a határon túli magyaroknak juttatott pénzügyi támogatásokkal szemben érvelnek, és azok próbálnak meg számon kérni, akik az európai uniós tagság tekintetében támogatják az ukránokat, függetlenül attól, hogy éppen hogyan bánnak a magyar nemzeti közösséggel - fogalmazott, de hogy konkrétan kire, vagy kikre gondolt, azt nem említette. Egyébként a kettős állampolgárságot történetesen szintén a Robert Fico vezette szociáldemokrata-szélsőjobboldali kormánykoalíció lehetetlenítette el Szlovákiában 2010-ben, épp az ezzel kapcsolatos magyar jogszabályra reagálva.

A miniszter ezek után még a Beneš-dekrétumok eltörlését szorgalmazó szlovák ellenzéket is bírálta: „én a szlovák belpolitikába nem akarok beavatkozni természetesen, de azért úgy látszik, hogy ott is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken” - jelentette ki. Hogy a szlovák belpolitikába az Orbán-kormány nem avatkozott be, az nem igaz, a 2023-as választási kampány idején is nyíltan a magyarellenes Robert Ficót támogatta.

A Beneš-dekrétumokat és az ahhoz köthető földrablások jogosságát börtönfenyegetéssel megerősítő szlovák jogszabály ellen tüntetéssorozat kezdődött Szlovákiában. Hétfőn civilek tiltakoztak, kedden pedig az ellenzéki pártok fognak Pozsonyban demonstrálni a második világháború után a magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánító, a jogfosztásokra máig alapul szolgáló elnöki rendeletek ellen. A tüntetők első lépésben azt szeretnék elérni, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök vétózza meg az elfogadott jogszabályt. Holnap az ellenzéki pártok, a Progresszív Szlovákia (PS), a KDH, az SaS és a Demokraták hívják tüntetni az embereket, a Magyar Szövetség is csatlakozott az ellenzéki akcióhoz.