Hétfőn hivatalosan is szélsőséges csoportnak minősítette a moszkvai Tverszkoj-i bíróság a Pussy Riot orosz feminista zenekart az orosz legfőbb ügyészség kérésére, betiltva ezzel az együttes tagjainak mindennemű tevékenységét az országban, beleértve performansz-előadásaikat, koncertjeiket és lényegében bármiféle nyilvános megjelenést.
A feketelista nem idegen az orosz vezetéstől, számos előadót bélyegeznek meg vele Vlagyimir Putyin kormányának nyilvános kritizálása miatt: a népszerűbbek közül szerepel rajta többek között a rockénekesnő Zemfira, a rapper Morgenshtern, az elektronikus zenei duó IC3PEAK és a szintén rapper Noize MC is, akinek számát feldolgozta a pár héttel ezelőtt rendőrségi eljárás alá vont StopTime utcazenész együttes, akiknek tinédzserkorú tagjai a börtönbüntetéstől tartva azóta kénytelenek voltak elhagyni az országot.
A Pussy Riot 2012-ben februárjában vált világszinten ismertté, mikor a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban Punk Prayer címmel Putyin-ellenes performansz-szerű tüntetést tartottak jellegzetes színes balaklavával a fejükön, Szűzanya, zavard el Putyint! című dalukat énekelve. Az együttes három tagját a helyszínen letartóztatták és “vallási gyűlölet által motivált garázdaság miatt” a bíróság két év börtönbüntetésre ítélte őket. Az eset és a tárgyalás képei bejárták a világsajtót, Nagyezsda Tolokonnyikova, Marija Aljohina, és Jekatyerina Szamucevics a Pussy Riottal együtt pedig az orosz elnyomó rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált. (A borzalmas körülmények között töltött börtönévekről és az oda vezető útról Masha Gessen amerikai újságíró Punk ima címmel írt könyvet, amely 2020-ban jelent meg.)
Az elmúlt tíz évben akárhogy igyekezett az orosz vezetés elfojtani a punk feminista zenekar hangját, a Pussy Riot világszintű mozgalommá nőtte ki magát, a csoporthoz több tag is csatlakozott és aktivista tevékenységükért, tiltakozó akcióikért rendszeresen bírósági eljárás alá vonták őket. Legutóbb idén szeptemberben öt tagot is 8-tól 13 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt az orosz bíróság “hamis információ terjesztéséért” (egy 2022-ben megjelent videójukért) és az orosz hadműveletekkel szemben megfogalmazott kritikák miatt. (Az egyik elítélt, Diana Burkot a Rolling Stone magazinnak adott interjúban reagált a hírre: „Több mint három éve folyik háború Ukrajna ellen. Továbbra is hiszem: Ukrajnának nyernie kell, Putyinnak pedig bíróság elé kell állnia Hágában.”) Az ítéletet a tagok távollétében hozta meg a bíróság, ugyanis egyikük sem tartózkodik az országban aktivista tevékenységük miatt. Évekkel ezelőtt az Egyesült Államokba költözött Nagyezsda Tolokonnyikova, a csapat talán legismertebb tagja, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak, számos esetben nyilvánul meg szakértőként többek között a CNN hírműsoraiban, nem mondott le performanszművészeti tevékenységéről sem (legutóbb idén nyáron Police State címmel adott elő a Los Angeles-i Modern Művészeti Múzeumban a börtönben töltött évekről) és rendszeresen kiállt a 2024-ben egy orosz börtönben elhunyt Kreml-kritikus ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij mellett.
A zenekar a közösségi médiában legutóbb december 6-án reagált a mozgalommal szembeni szigorúbb fellépésre. Nyilvános bejegyzésükben részben figyelmeztettek minden, velük kapcsolatba lépő kollégát és támogatót annak veszélyeire: “A törvény célja, hogy kitörölje a Pussy Riotot az orosz állampolgárok tudatából.” Hangsúlyozták, az orosz állam szemében évek óta radikális mozgalomként vannak jelen, de a szélsőséges jelző “több jogi eszközt ad az államnak arra”, hogy nemcsak a tagok, de bárki ellen határozottabban lépjen fel, aki valamilyen módon kapcsolatba lép velük. “Ha a bíróság a megbélyegzés mellett dönt, a Pussy Riot gyakorlatilag „azokká válik, akiket nem lehet megnevezni” Oroszországban és azokban az országokban, amelyek együttműködnek Oroszországgal a kiadatásban – beleértve Fehéroroszországot, Grúziát, Örményországot, Iránt, Kínát, Indiát, Thaiföldet, Indonéziát és sok más országot. Legfőképpen a Pussy Riot támogatóinak biztonságáért aggódunk, főleg azokért, akik nem tudják elhagyni Oroszországot, vagy ideológiai okokból úgy döntenek, hogy ott maradnak” – fogalmaztak.
