Ezentúl az Alkotmánybíróság előzetes jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy hatályba lépjen az Országgyűlés határozata a köztársasági elnök akadályoztatásáról – derül ki egy új fideszes törvénymódosító javaslatból.
Ez több szempontból is érdekes. 1. A NER jogrendszerében az Országgyűlés felett senki és semmi sem gyakorolhat kontrollt. Még az Alkotmánybíróság sem. 2. Annak lehetőségét is kiiktatták, hogy a pénzügyi, gazdasági, költségvetési törvények felett normakontrollt gyakoroljon az Alkotmánybíróság. 3. Aggályos, hogy nem határozták meg, az akadályoztatás mit jelent, mit foglal magában, mikor és miben valósul meg. Ez tehát egy gumiszabály, amely sérti a jogbiztonságot.
Az elmúlt évek során többször jeleztem, hogy meglátásom szerint sem az Alaptörvényt, sem a köztársasági elnök jogállásáról szóló 2011. évi CX. törvényt nem jogszerűen, tehát nem a jogalkotás előírásainak megfelelően alkották meg. Márpedig nem jogszerű szabályozások alapján nem lehet legitim köztársasági elnököt választani.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványomban azt is levezettem, hogy a jogállási törvény tartalmilag is alkotmányellenes. A köztársasági elnök megválasztása és hivatalba lépése közti időben legalizálja és legitimizálja ugyanis az összeférhetetlenséget, noha annak már a megválasztás pillatában sem volna szabad fennállnia.
Sulyok Tamás elnökké való megválasztása, 2024. február 26. és az alkotmánybíróság elnöki tisztségéről való lemondása, március 4. között három tisztséget töltött be egyszerre, az ezt lehetővé tevő szabályozás pedig tartalmában is súlyosan alkotmányellenes. Arról rendelkezik ugyanis, hogy akit megválasztanak köztársasági elnöknek, az csak a megválasztása után köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Márpedig ha az elnöki és alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen, akkor nyolc napig is az.
De ez nem egyedi probléma. Áder János a megválasztása és a hivatalba lépése között egyszerre volt még európai parlamenti képviselő és már megválasztott köztársasági elnök. Novák Katalin pedig csak felfüggesztette a fideszes párttagságát, de nem szüntette meg. Márpedig a felfüggesztett párttagság is párttagság, és mint ilyen a köztársasági elnöki funkcióval összeférhetetlen. Sulyok Tamás esetében pedig sajátos módon az alkotmánybírói tisztségről való lemondásnak nincs nyoma mindmáig: csak az alkotmánybírósági elnöki tisztségéről köszönt le, de arról is csak a hivatalba lépése előtti napon.
Ami a fent idézett indítványt illeti, arra az Alkotmánybíróság azt a választ adta, hogy a köztársasági elnöki jogintézmény kritikájának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Az alkotmányossági aggályokat tehát kritikának fogták fel, ezért nem is foglalkoztak vele. De ha a köztársasági elnök akadályoztatását az Alkotmánybíróságnak kell majd vizsgálnia, az ugyanúgy alkotmányossági normakontrollt jelent, mint amit az általam benyújtott indítványban csak kritikaként értelmeztek.
A köztársasági elnök alkotmányos legitimitása egy jogállamban – ami jelenleg nálunk nincs - az egyik legfontosabb alkotmányjogi feltétel, hiszen a köztársasági elnök szerepe és működése megkerülhetetlen tényező a jogalkotásban. Egy norma mindaddig nem lehet joghatályos, amíg a köztársasági elnök alá nem írja és ki nem hirdeti. Tehát ilyen értelemben a köztársasági elnök is a jogalkotás része, személyes részvétele nélkül nincs és nem is lehet hatályos jog.
Ebből következően az is megkerülhetetlen jogi tényező, hogy a köztársasági elnök is minden szempontból legitim legyen. Ha a megválasztása nem jogszerű, mert összeférhetetlenség áll vagy állt fenn, akkor az általa ellenjegyzett és kihirdetett törvény nem jogszerűen kihirdetett törvény.
És nem csak a törvényalkotás szempontjából. A köztársasági elnök írja ki a választást, ő nevezi ki a bírókat, ő ad kegyelmet, tábornokokat léptet elő, kitüntetéseket ad, nagyköveteket fogad. Ő ad megbízást a miniszterelnöknek, kormánytagokat nevez ki, választási bizottsági tagokat jelöl, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. Ha a köztársasági elnök alkotmányos legitimitásával kapcsolatban a legkisebb aggály is felmerül, abban az esetben valamennyi, köztársasági elnöki funkciójában tett intézkedése semmis.
Áder Jánost, Novák Katalint és Sulyok Tamást jogszerűen sosem választották meg köztársasági elnöknek, ezért mindhármuk minden olyan intézkedése semmis, amelyet köztársasági elnökként hajtottak végre.
