A november óta magyar fiókteleppel is rendelkező Revolut bejelentette, hogy beszünteti a kriptovaluta-szolgáltatást Magyarországon. December 18-ig mindenkinek el kell adnia a kriptoeszközeit, ha nem teszi, a cég a fennmaradó összeget piaci áron értékesíti, a pénzt visszautalja és lezárja a kriptoszámlát. A károsult ügyfelek száma több százezres, a befektetéseiket ugyanis a hosszú hónapok óta legrosszabb pillanatban kell eladniuk: a kriptopiac extra mélyponton van, szinte csak veszteséggel lehet kiszállni belőle.
Tipikus magyar történet. A legújabb jogszabályok olyan homályos, büntetőjogi kockázatokkal terhelt környezetet teremtettek, amelyben se a szolgáltató, se a felhasználó nem tudja, hogy januártól nem követ-e el bűncselekményt ha kriptóval kereskedik. A kormány ugyanis egyetlen mozdulattal büntetendővé tette a jogosulatlan kriptoátváltást, miközben a szükséges engedélyek kiadásához, szabályrendszer híján, még nem is létezik az a jogi út, amelyen a szolgáltatók elindulhatnának. Külön szépsége az ügynek, hogy nem csak a Revolut és az ügyfelek, de még a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is áldozat, mert olyan törvényt kellene betartatnia a szolgáltatókkal, amelyhez még nincs is meg a működési kerete.
A világon több mint 50 millió, Magyarországon pedig több mint kétmillió ügyfele van a Revoultnak. Nálunk minden nyolcadik felnőtt beépítette a mindennapjaiba a fintech céget – kártyaként, másodlagos számlaként, átváltóként, megtakarítási eszközként. És pechükre megint az történik, ami évek óta a magyar gazdasági szabályozás szokásos dramaturgiája: a lakosság alkalmazkodott, a piac fejlődött, a kormány pedig valamilyen homályos érdekellentét miatt úgy dönt, ideje szétzúzni az egészet. Tipikus. Magyarországon a szabályozás gyakran nem rendet teremt, hanem romokat csinál. Aztán takarítson más.