Mi a feladata egy országgyűlési képviselőnek? Már persze elméletben. Hogy képviseljék azokat, akik szavazatukkal felhatalmazták őket erre a nemes feladatra. Tehát a népet. Ennek remek terepe lenne az Országgyűlés, egy hely, ahol szólhatnának: nem jár a vonat, nincs orvos, drága a felvágott, és arról, is, hogy heló, rohad a körzetem, segítsetek. Ehelyett mi történik? Nagy szavak, egymásnak feszülés, a Barátok Közt 6754. epizódja.
Innen is üzenem a tévés producereknek, remek szappanopera alapanyag, csupa ármány és intrika…Ebből a valóságból szemlélni, hogy ki hányszor és mit mond a „Tisztelt háznak”, valójában értelmetlen. A negyedik kétharmad után, ez már tényleg csak egy színház. Na, de a Fidesz színháza! És mégis…akiket nap mint nap látunk, akik arcai, hangjai a kormány akaratának, sokan csak némán ülnek az Országház falai közt. Úgy tűnik ma már tényleg elég Facebookra kiírni, hogy a Tisza általuk kitalált programja, hogyan fogja megnyomorítani a magyar embereket. Apropó hazugság… Ezeket az üzeneteket egyébként Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója is előszeretettel osztogatja politikusi oldalán. Például Kecskemétről megüzente: „A mi gyerekeink nem fognak háborúba menni!”. (Öhm, MZP-t idézve: CSÁD). Pedig 2007-ben, utolsó felszólásában maga mondta, hogy „a demokrácia olyan örök érvényű szerződés, amelyet az ember elsősorban magára nézve tart kötelezőnek, amellyel természetesnek látja az emberi jogok, a szólásszabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az igazmondás iránt érzett felelősség ügyeit.” Emésztgessük ezt a mondatot egy kicsit. Szóval az egy dolog, hogy Kubatov Gábor, milyen fontosnak tartja a demokráciát... de az igazmondással kapcsolatban is felelősséget érez. Nem én mondtam, hanem ő! Azért lássuk be, ebben az országban sokaknak hatalmas szerencse, hogy Pinokkió meséje csak kitaláció, és a hazugságtól senki orra nem indul növekedésnek. Lehet, hogy az ellenzéké is nődögélne, de a kormánypárti orrok azt hiszem Bicskéig hosszabbodnának meg.