A magyar közjogi rendszerben a mindenkori országgyűlési többség munkáját, a törvényalkotást két fontos szereplő tudja szinte bármikor akadályozni: a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (AB). Ugyan a többi közjogi szereplő – az ombudsmantól a Kúria elnökén át az Állami Számvevőszékig – is keresztbe tud tenni (különösen a Költségvetési Tanács a büdzsé kapcsán), de az államfő és az AB bármely jogszabály hatályba lépését megakadályozhatja, jó esetben késleltetheti. Mivel kivétel nélkül minden mai közjogi szereplő a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megbízatását, és eddigi működésük azt bizonyítja, hogy politikai lojalitásuk is Orbánékhoz kötődik, a jövő évi választásokon esetlegesen hatalomra kerülő Tisza Pártnak egy ilyen ellenséges helyzetre kell felkészülnie. Úgy tűnik azonban, a Fidesz-KDNP is készül, méghozzá a vereségre, mással ugyanis nehezen magyarázható, hogy egy múlt héten benyújtott kormánypárti javaslat, amelyet ma el is fogadhat a Ház, megakadályozná, hogy a parlament – kimondva átmeneti akadályoztatását – félreállíthassa az államfőt.
Bár a köztársasági elnöknek több olyan jogosítványa is van, amellyel gátolhatja egy kormánytöbbség munkáját, például eleve nem a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét kéri fel kormányalakításra (erre célzott Fleck Zoltán egy nyári beszédében), leginkább azzal tehet keresztbe, ha nem írja alá az elfogadott jogszabályokat. Ilyenkor két lehetősége van: a parlamentáris vétó, amikor egy törvényt megfontolásra visszaküld a Háznak, illetve az alkotmányos vétó, amikor egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kéri az AB-től. Ráadásul nem csak az államfő fordulhat az AB-hez egy jogszabály miatt, ezt megteheti maga a kormány, a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa is. Vagyis, ha Sulyok Tamás nem lép, lesz helyette más. A csupán Fidesz-KDNP káderekből álló, immár Polt Péterrel kistafírozott AB-ről pedig sejtjük, mi várható. Összefoglalva, az államfő és az AB párosa (esetleg kiegészülve más közjogi szereplőkkel) ott akadályozhatja a leendő kormánytöbbséget, ahol csak akarja.
Sulyokot és az AB tagjait még kétharmados többséggel is nehezen tudná elmozdítani egy hatalomra kerülő ellenzék – együtt kell tehát élni velük, vagy valamilyen módon meg kell kerülni őket. Egy erre szolgáló kiskaput zár most be a Fidesz-KDNP javaslata; az alaptörvényben eddig is szerepelt a köztársasági elnök „átmeneti akadályoztatásának” meglehetősen homályos fogalma, amelyet a parlament mondhat ki feles többséggel. Ha ez megtörténik, az elnöki feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke veszi át, akit a Ház többsége választ. A jövőben viszont az elnök akadályoztatását kimondó határozatot az AB-nek jóvá kell hagynia, de maga az államfő is dönthet – egy erről szóló nyilatkozattal – az akadályoztatás megszűnéséről.
Már csak az a kérdés, hogy az új szabályozást Sulyok személyére szabta-e a Fidesz-KDNP, vagy pedig jövő áprilisig lecserélik őt egy új ötéves ciklust kezdő köztársasági elnökre.