Az újpesti stadionprojekt nincs veszélyben - erről tájékoztatta lapunkat a Mol Csoport, amely a lila-fehér klubbal egy új aréna felépítését tervezi. Az jó, ha a tulajdonos nem pánikol, nem ijed meg attól, hogy a tulajdona olyan mélységekig jut el, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Legutóbb 1993-ban volt kézzel fogható közelségben a kiesés veszélye az újpesti futballisták számára, de akkor a Hatvan elleni osztályozón végül sikerült elkerülni az NB II-es szereplést. Jelenleg, a bajnokság nagyjából felénél, két pont választja el a lila-fehér klubot a tabellán a másodosztályt jelentő pozíciótól, és a jelenlegi rendszerben nincs kiskapu, nincs menekülési lehetőséget nyújtó osztályozó.
A Mol Csoport és az Újpest FC közötti megállapodás aláírásakor hosszú távú célként a bajnoki cím megszerzését (1998 óta várnak erre a lila-fehérek drukkerei) és a nemzetközi kupaszereplést határozták meg célként. Igaz, arról nem esett szó, hogy esetleg létezik egy szupertitkos mesterterv, aminek lényege, hogy a projekt sikeres megvalósításához előbb visszalép a klub egyet, majd a másodosztályú bajnoki címmel indul a repülőrajt, aminek vége nem a fal, hanem az FTC megelőzése.
A lényeg, hogy a stadionprojekt előkészítése folyamatban van, ez független attól, mi zajlik a pályán, a beruházásban részt vevő cégek hasznát nem befolyásolja, hogy az FTC vagy a Csákvár látogat-e Újpestre. És ez a legfontosabb. Minden más sokad rangú. Nem számít az új stadion tervezett környékén élők véleménye, nem számít, hogy hogyan lehet megközelíteni a létesítményt.
Nem számítanak a szurkolók sem, nekik az a dolguk, hogy minél több pénzt költsenek el szeretett klubjukra. És csak akkor szólaljanak meg, ha egyetértenek azzal, ami körülöttük, velük történik. Ellenkező esetben nemkívánatos ellenségek lesznek. Honnan ismerős ez a hozzáállás?