Sok hűhó kis ukrán lépésekért

Az EU tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtöki találkozóján az elmúlt két csúcshoz hasonlóan csak Orbán Viktor nem támogatta az Ukrajna támogatásáról, az orosz háborús agresszióról és Ukrajna uniós jövőjéről szóló nyilatkozatot, az úgynevezett következtetéseket, így Magyarország ismét egyedül maradt különállásával.

A miniszterelnök reggel, az EU-csúcsra időzítve hirdette ki a Voks2025 eredményét. Független forrásból ellenőrizhetetlenül az Orbán-kormány állítása szerint több mint kétmillió ember szavazott Ukrajna uniós tagsága ellen. Orbán a csúcs előtt úgy nyilatkozott, „kétmillió ember hangján” fogja azt mondani, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Csakhogy a csatlakozási tárgyalások mostani szakaszában nincs olyan döntés, amiről szokásos eljárásrend szerint az EU-csúcson kellene dönteni. Miután egy csúcson megegyeznek a vezetők egy ország tagjelölt státuszáról, a következő lépések már alsóbb szinteken történnek. Videóhívásában maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt kérte az uniós vezetőktől, nyissák meg a technikai szintű tárgyalásokat, az úgynevezett első klaszterhez kapcsolódóan.

Ukrajna 2025 január óta várja, hogy az első klaszter hivatalos tárgyalását megkezdhessék, ekkor jelezte az Európai Bizottság, hogy szerintük a kijevi vezetés készen áll a folyamatra, az Orbán-kormány azonban alsóbb szinteken eddig mindig blokkolta azt. Az első klaszter az alapvető jogokról, az igazságszolgáltatásról és többi között a közbeszerzési szabályokról szól, a többi klaszter – például a belső piacról, versenyképességről vagy külpolitikáról szóló – csak ezután kezdődhet. Egy tagállami diplomata a Népszavának az EU-csúcs közben úgy fogalmazott, az egyes klaszterek és fejezetek megnyitása rendes esetben nem vezetői szintű döntés. Szerinte egy klaszter megnyitása önmagában nem is jelentene sokat, hiszen van, hogy évekig nem történik előrelépés a tárgyalások során.

Ukrajna  ugyan nem tudja kikerülni a magyar akadályt, de ez nem jelenti azt, hogy a háború közepén ne tenné meg a legtöbbet azért, hogy minél gyorsabban csatlakozzon az EU-hoz. A menetrend szerint a klaszterek hivatalos megnyitása után a tagállamok a Tanácsban, vagyis a tagállami miniszterek szintjén elfogadnak egy tervet, ami alapján a tagjelölt országoknak az adott területen különböző reformokat kell végrehajtani. Ukrajna viszont úgy döntött az elmúlt hónapokban, hogy nem vár a hivatalos felkérésre, és elfogadja a saját útitervét, mit fog tenni a csatlakozási felkészüléshez.

Michael Gahler német európai parlamenti képviselő, aki az Európai Néppártban (vagyis a Tisza frakciójában) Ukrajna ügyéért felel a Népszavának a csúcs előtt kifejtette, hogy az uniós szervek csakis érdem alapon fognak haladni a tárgyalásokkal, ráadásul az eddig megszavazott uniós támogatások Ukrajnának szintén konkrét reformokhoz vannak kötve, vagyis, ha Kijev nem teljesíti az elvárásokat, nem fogja megkapni a következő részt a korábban javasolt 50 milliárd eurós csomagból.

Cikkünk megjelenésekor még tartott az EU-csúcs, ahol egyebek mellett a Közel-Keletről, védelempolitikáról és migrációról is tárgyalnak a vezetők. Egyes remények szerint Szlovákia és Magyarország beadhatja a derekát a találkozó végére, és rábólinthatnak egy újabb, immár 18. Oroszország elleni szankciós csomagra is.