A vasárnapról hétfőre virradó éjszakai iráni rakétacsapások voltak a legsúlyosabbak a péntek óta dúló Izrael és Irán közötti háborúban. A sokrétű, fejlett izraeli légvédelem ellenére a sebesültek száma a százhoz közelít, miközben 18 személy a becsapódások nyomán vesztette életét.
Ejal Zamir, az izraeli hadsereg (IDF) vezérkari főnöke videónyilatkozatban szólt Izrael lakóihoz. “Ahogy az elején is mondtam, lesznek nehéz események. Másfajta kihívások közepette vagyunk, mint amikhez hozzászoktunk…Tudtuk, hogy ára lesz, és ez hangsúlyozza, miért cselekedtünk most, mielőtt túl késő lett volna”, mondta a vezérkari főnök. Hozzátette: „nyugodtan, kitartóan és elszántan” folytatják a háború céljainak elérését, az IDF “történelmi hadjáratát” egység és stabilitás övezi.
Megszólalt Jair Lapid ellenzéki vezető is, aki úgyszintén a nemzeti egységet hangsúlyozta. – Benjámin Netanjahu miniszterelnök a politikai riválisom, de a döntése, hogy ebben a pillanatban lecsap Iránra, a helyes döntés. Az egész ország egységes ebben a pillanatban, amikor egy a pusztulásunkra felesküdött ellenséggel nézünk szembe, semmi sem fog minket megosztani – írta a Jerusalem Post által ismertetett véleménycikkében.
A Népszava Nagy Gabriellát, Izrael egyetlen magyar nyelvű portáljának felelős kiadóját kérdezte arról, hogy milyen a közhangulat, van-e lakossági támogatása az Iráni elleni hadműveletnek vagy inkább csak Benjamin Netanjahu újabb hatalomátmentési, túlélési stratégiája részének tekintik?
Nagy Gabriella elmondása szerint az első 72 óra számos fájdalmas következménye nyilvánvalóan sokakat megrémisztett. – Világossá vált, hogy a teheráni fenyegetés kiiktatása számos áldozatot követel, ugyanakkor az október 7-i mészárlást is meghaladó fenyegetés megsemmisítésének reménye az egész országot egyesítette, beleértve a politikai ellenzéket. Egyelőre, félretéve a hónapok óta súlyosbodó belpolitikai válságot, és a Gázában fogvatartott túszok miatti aggodalmat, a lakosság teljes mértékben támogatja a Felkelő Oroszlán hadműveletet, következésképpen a mögötte álló miniszterelnököt és kormányát. Az akció elindítása egy rendkívül érzékeny időszak tetőzéseként történt, így az időzítés nyilvánvalóan politikai indíttatású is volt, és a kormány egyben tartására is irányult. A közvéleményt megosztó gázai harcok kezelése mellett az iráni offenzíva előtt tetőzött az úgynevezett sorozási mentesség körüli skandallum. Az iráni akció azonban egyelőre lehűtötte az ultraortodox frakciók és mögöttük álló vallási vezetők üres fenyegetőzései, és kormányból való kilépésre irányuló ultimátumai közben felforrósodott közhangulatot.
Arra a kérdésünkre, hogy a 619 napja tartó gázai háború után van-e még elég ereje az izraeli társadalomnak ezt az újabb, sokkal veszélyesebb háborút is átvészelni, illetve a sorozási mentességek fényében elég katonája ahhoz, hogy végig is vigye, Nagy úgy vélekedett – Az újabb tartalékos behívások, a hirtelen jött szükségállapot, és az épületeket kártyavárként ledöntő gyilkos iráni rakétabecsapódások traumája egyelőre hozzáadódik az elmúlt hónapok alatt a lakosságra nehezedő többihez. Irán nukleáris képességeinek felszámolása, a kérdéses amerikai segítség nélkül beárnyékolhatja a teheráni rezsim feletti győzelmet, amennyiben azonban sikerül rövid időn belül rendezni a háborút, a közvélemény mindenképpen sokkal támogatóbb lesz a kormány felé, mint néhány nappal korábban volt. Egyelőre nem világos, hogy a megsemmisítő katonai ütés alatt Irán képes lehet atomfegyver előállítására, amennyiben Izraelnek nem sikerül a fordói atomprogram kiiktatása. Bárhogy is alakul, a légierő, és a Moszad fantasztikus teljesítménye mellett az érdem kétségtelenül a történelmi döntést meghozó miniszterelnöké is – összegzett Nagy Gabriella.
Az izraeli újságíró hozzátette, hogy minden elismerésen túl, és az ünneplést követően, Benjamin Netanjahunak így, vagy úgy rendeznie kell a gázai viszonyokat és a fogvatartott túszok helyzetét, miközben újra aktuálissá válnak korrupciós perében zajló meghallgatásai. Álláspontja szerint azonban a Felkelő Oroszlán hadművelet sikere a belpolitikai válságot mindenképpen hónapokig elodázza majd.
Az, hogy miért épp most, az Nagy Gabriella szerint egyértelmű, a végkimenetel azonban egyelőre megjósolhatatlan. Mint mondta, a Szimchát Tóra-i mészárlások után több fronton elkezdődött háború, kisebb nagyobb lélegzetvétel, és számos eddig feldolgozatlan, fájdalmas veszteség közepette újabb, és sokkal magasabb szintű fázisába lépett. – A kormány, és az IDF reményei szerint Izrael elérkezett a fő agresszor - Irán és közvetlen proxija, a jemeni húszik fenyegetéseinek végleges kiiktatásához. A térségben kialakult új helyzet, - a gázai Hamász, a libanoni Hezbollah erejének megtörése, amelyhez váratlanul hozzáadódott az Aszad- rezsim villámgyors megbukása, és egy újabb, Izrael szempontjából mindenképpen tisztábban átlátható és kezelhető szíriai helyzet - soha vissza nem térő alkalmat kínált az erőviszonyok rendezésére. Ezen proxi-megbízottak kiiktatása révén, Irán eleve jelentős ütést kapott, ami azonban nem gátolta meg a nukleáris fegyverek előállítására alkalmas urán nagysebességű dúsítását, illetve be nem jelentett nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységek további folytatásában. Izrael úgy döntött korlátozott ideig tanúsít türelmet a Donald Trump elnök által kezdeményezett diplomáciai úton történő megállapodásra, és állítólag a Fehér Ház tudtával, de konkrét cselekvő támogatása nélkül elindította a Felkelő Oroszlán hadműveletet. Az iráni katonai képességek az izraelinél jelentősen gyengébbek az említett körülmények miatt és amiatt is, hogy Teherán nem rendelkezik katonai légiflottával, ettől függetlenül a zsidó állam ellen indított ballisztikus rakétatámadás veszélye nem elhanyagolható. Ezek fényében az Ali Hamenei ajatollah és gyilkos rezsimje elleni izraeli támadás borítékolható volt, az időzítés azonban meglepetésként ért mindenkit, és meglehet ez volt a hadsereg és Benjámin Netanjahu miniszterelnök célja – véli Nagy Gabriella.
Politikai és katonai vezetők eddig úgy nyilatkoztak, hogy Izrael Irán elleni hadjárata addig tart, míg a kitűzött célok teljesülnek. Nagy szerint figyelembe véve a gázai helyzet közel két éve tartó megoldatlanságát, az Izrael és Irán között egyaránt háborúnak deklarált állapot végkimenetele és befejezésének időpontja nehezen meghatározható.
Emlékeztetett, hogy az első órák elsöprő támadásának sikere, a meglepetés erején túl és hasonlóan a libanoni csipogó-hadművelethez a Moszad “verhetetlen képességeinek köszönhető. A titokban beépített fegyverek révén rajtaütésszerűen kiiktatott védelmi rendszer, és a Forradalmi Gárda magas szintű vezetésének likvidálása ugyanis olyan előnyhöz juttatta Izraelt, ami megnyugvással és örömmel töltötte el az izraelieket annyi fenyegetés árnyékában eltöltött év után”. A háború Izrael számára elfogadható egyetlen lezárása, azaz az iráni nukleáris képességek abszolút felszámolása azonban akár hetek kérdése is lehet, véli az izraeli újságíró.
Új elemmel bővült az izraeli légvédelem
Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn reggel bejelentette, hogy az éjszakai támadások során a korábbiaknál „erősebb és halálosabb” rakétákat vetettek be, és hogy ez „új szakasz a cionista rezsim elleni harcban”. Állították, hogy egy új megtévesztő taktikát is alkalmaztak, amely annyira megzavarta az izraeli védelmi rendszereket, hogy azok egyes esetekben egymásra tüzeltek.
Mint ismert, a zsidó állam a világ egyik legfejlettebb, többrétegű légvédelmi rendszerét fejlesztette ki. Négy különböző rendszere van Izraelnek, ezek közül egyelőre három üzemképes: a hírhedt Vaskupola mellett a Dávid Parittyája és a Nyíl védi Izrael légterét. Mivel működtetésük rendkívül költséges, bár ezek a rendszerek képesek észlelni a közelgő fenyegetést, csak akkor lépnek működésbe, ha a lövedék lakott terület vagy érzékeny katonai infrastruktúra felé tart, ha nem okoznak különösebb kárt, meg sem próbálják semlegesíteni.
A Vaskupola hatékonysága 90 százalék fölötti, rövidebb hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek elfogására szolgál egy támadó – egy ellenrakéta elv alapján. Egy elfogó rakéta több mint 50 ezer dollárba kerül.
Az igazi terhelést mégis inkább a Nyíl és a Dávid Parittyája jelenti az izraeli büdzsé számára. Utóbbi a közepes hatótávolságú rakéták elleni védelmet szolgálja, a Nyíl pedig a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáktól védi a légteret. E két rendszer elfogórakétái darabonként mintegy 2 millió dollárba kerülnek.
A túlterheléses támadás, az egyidejűleg érkező többszáz lövedék száz százalékos kivédésére azonban egyetlen légvédelmi rendszer sem képes.
A negyedik rendszer, a Vas Sugár (Iron Beam) 2022 tavasza óta túl van a tesztelési szakaszon, de egyelőre nem működik éles helyzetben. Ez egy lézertechnológiájú elfogó rendszer, aminek üzemeltetése olcsó, egy rakéta semlegesítése néhány dollárba kerülne darabonként.
Az IDF hétfői bejelentése szerint a vasárnap éjszakai iráni támadás alatt egy új légvédelmi rendszert helyezett üzembe első alkalommal az izraeli haditengerészet. A Barak MX-ről van szó, amelynek elfogórakétáit jelen esetben a haditengerészet Sa’ar 6 osztályú hadihajóira telepítették, de szárazföldi telepítésű is. Nem kimondottan a ballisztikus rakéták elleni, hanem egy rövid- és középtávú légvédelmi saját fejlesztésű rakétarendszer, amely képes gyorsan reagálni a változó fenyegetésekre, alkalmas egyszerre több célpont követésére és megsemmisítésére akár tömeges rakéta- vagy dróntámadás esetén is. Legfőbb erőssége a nagy pontosság, a gyors reakcióidő, a moduláris felépítés és a mobilitás. A Barak MX integrált radarrendszere fejlett érzékelőkkel biztosítja a harci helyzet folyamatos figyelését.
