A való életben általában, sőt, szinte mindig az erősebb győz. Hiába a szellemi fölény, ha a test nem tudja megvédeni a benne lakozót. Legyen az férfi a nő-, felnőtt a gyerek-, autós a gyalogos ellen, vagy akár állampolgár a hivatallal, ellenzék a hatalommal szemben. Az erős, ha gyáva is, legyőzi a bátor gyengét. A bántalmazottak oltalmazója, úgy is mint a hős lovag, a karakán buszvezető, a szemet nem hunyó utastárs, a jóérzésű szomszéd, az abuzálót lefülelő, a fehérgallérost elítélő, a mutyi ellen felszólaló, valamint a nemzetet annak érdekei szerint óvó-védő államférfi története jobbára mese habbal errefelé nálunk, Kelet-Európában.
Ha van is ilyen ember – minden tiszteletem az övé –, az csupán egy pár a millióból. A szenvedők, megalázottak száma, akiket nem véd meg senki, számukat tekintve milliós nagyságrendű. Préda és vadász. Ki melyik? Egyszer így, másszor úgy? Elhatározás kérdése? Erőfölényé? A mert megtehetem dölyfé? Azt hiszem, ez így mind. Aki erkölcsinek hitt, vagy fizikai fölényben van a másikkal szemben, és a maga javára akarja fordítani kettejük erőviszonyának különbségéből származtatható bármilyen hasznot, az meg is fogja tenni – ha a jelleme gyengébb. Még akkor is, ha a szellemi fölény kétségtelenül az erőtlenebb fizikumú oldalán van. Sőt, akkor talán méginkább. A gyengébbel szembeni kisszerűség tudata gyilkos ösztönöket produkálhat a bármilyen és mindennemű hatalomszerzés érdekében. Pedig csupán ember áll emberrel szemben. Két porszemnyi entitás a világmindenségben. Ki merészeli eldönteni, megszabni, kit lehet, szabad bántani? Szóval vagy tettleg. Kit lehet ellenségnek kikiáltani? Kit lehet megtámadni?
A családban, az utcán személyesen, a számítógép monitorja mögé bújva névtelenül, az ország házában cinkos félmosollyal, vagy hadsereggel, technikával felfegyverkezve. Ki veszi a bátorságot arra, hogy saját magára ossza Isten szerepét?
„… képtelen vagyok elfogadni, hogy a világon minden halálba, nyomorba, zűrzavarba torkollik.” – írta a világhírű naplót író, tizenhárom éves Anne Frank, a családjával huszonöt hónapig Amszterdamban bujkáló, zsidó kislány, aki végül a II. Világháború utolsó napjaiban halt meg a bergen-belseni koncentrációs táborban.
