Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint „szánalmas volt ekkora hűhót csapni” a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel köré

„Szánalmas volt ekkora hűhót csapni az egész köré, a felvételen az van, amiről sokszor beszéltem már korábban, és azóta is rendszeresen nyilatkozom. Egy rövid beszéd volt, amit katonáknak, a hadseregre vonatkozóan mondtam el. Ez teljes egészében tükrözi azt, amire felkérést kaptam, és egy mondatban összefoglalható: a békéhez erő kell” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott interjújában a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről.

A honvédelmi minisztert a lap a haderőfejlesztésről, a védelmi kiadások emeléséről, az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról, az állami hadiipar kiszervzéséről, Ruszin-Szendi Romuluszról, valamint az újdörögdi balesetről kérdezte.

Mint arról a Népszava is beszámolt, versenyeztetési eljárás nélkül kilenc fegyvergyártó cég állami kézben lévő kisebbségi, illetve többségi tulajdonrészét értékesítené a magyar állam a Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG Nyrt.-nek. Szalay-Bobrovniczky érdemben nem válaszolt arra, hogy miért szervezik ki lényegében magánkézbe, egy NER-vállalkozónak a hadiipar egy részét. 

„Európa sok országában csak beszélnek arról, hogy fejleszteni kell a hadiipart, de alig tettek valamit. Magyarország viszont már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt elkezdte a hazai fegyvergyártás felfuttatását, hogy olyan, piaci alapon működő hadiiparunk legyen, amely egyrészt biztos alapot jelent a Magyar Honvédség ellátásában, másrészt ki tud lépni a világpiacra, és így képes jelentős exportbevétellel támogatni a magyar gazdaságot” – mondta a miniszter. Majd azzal folytatta:

Hozzátette, hogy a gyárak továbbra is állami kézben maradnak, az azokat üzemeltető vállalat pedig magyar többségi tulajdonban van. Mint mondta, a Magyar Honvédség megrendelései olyan súlyúak, hogy meghatározó szerepet biztosítanak számukra a vállalat működésében. A különleges jogrend életbelépésének esetére a Honvédelmi Minisztériumnak pedig nagyon erős jogkörei vannak, amelyek garantálják, hogy a termelés maximális mértékben kiszolgálja a honvédség igényeit – jegyezte meg. 

Háború, Ukrajna, Tisza Párt, brüsszelezés

Az interjúban szóba került, hogy az Orbán-kormány Donald Trump elnökségétől várta a békét, vagy legalább a tűzszünetet az orosz–ukrán háborúban, erre azonban mostanáig nem került sor, noha Trump a kampányban még azt ígérte, hogy 24 óra alatt rendezi az ukrajnai konfliktust. A honvédelmi miniszter erre az Orbán Viktor által kitaposott Ukrajna-ellenes, brüsszelezős narratíva felmondásával reagált, majd hangot adott annak, hogy „rendkívül nyugtalan” ebben a kérdésben.

„Az amerikai elnök békét akar, Brüsszel láthatóan nem. Trump színre lépésével ígéretes és határozott folyamat indult a béke érdekében, amely most megtorpanni látszik. (...) Az eszkaláció szinte megállíthatatlanul folytatódik, Brüsszel háborúra készül, az európaiak pénzét és akár a fiaink életét is erre akarja fordítani, ezért vagyok nyugtalan. Nem akarom, hogy a magyar katonákat akaratunk ellenére Ukrajnába rángassák és koporsóban jöjjenek vissza” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

A tárcavezető elárulta, hogy olvasta a Válasz Online interjúját Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel, ami miatt a lap a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjébe került. Úgy fogalmazott: „Zelenszkij Magyarországot fenyegető megszólalásával az ukránok szintet léptek, a tétek hihetetlen mértékben emelkednek. 

Szalay-Bobrovniczky furcsának találja, hogy „egy külföldről is finanszírozott magyar miniportálnak” adott interjút az ukrán elnök, aminek szerinte az a célja, hogy aláássa a magyar kormány tekintélyét, és elbizonytalanítsa az embereket az Ukrajna-ellenes, úgynevezett véleménynyilvánító szavazásukra adott válaszukban. A Válasz Online egyébként korábban tételesen cáfolta a Lánczi Tamás vezette hivatal vádjait.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a hangfelvételről: Pontosan tudjuk, hogyan szivárgott ki

A közelmúltban Magyar Péter közzétett egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „szakítsunk a békementalitással és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Arra a kérdésre, hogy miként szivárgott ki a hangfelvétel, és vizsgálták-e a körülményeket, azt felelte: „Pontosan tudjuk, hogy hogyan. De nem ez a fontos, hanem a tartalma.”

Szóba került Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójának ügye is. „Mostanra bizonyítottá vált, hogy a NATO-vezérkar főnöki értekezletén ugyanazzal a jelmondattal, Szlava Ukrajini, ami a háborúpárti uniós politikusok szlogenje, dicsőíti Ukrajnát. Hivatalos, jegyzőkönyvezett értekezleten, egyenruhában. Az üléseken nem képviselte a háborúellenes, deeszkalációra felszólító magyar álláspontot, majd a jelentéseiben minderről valótlan képet festett” – állította. 

Az utolsó téma az újdörögdi baleset volt, amely következtében március végén egy kormánytisztviselő súlyos, maradandó károsodást szenvedett. A Miniszterelnökségen dolgozó  29 éves nő mindkét kezét elvesztette a köztisztviselőknek hirdetett önkéntes honvédségi gyakorlóprogramon, miután felrobbant a tenyerében egy éles kézigránát dobógyakorlat közben, és a kiképzője is megsérült a balesetben.

Szalay-Bobrovniczky azonban most sem adott magyarázatot arra, hogy mi vezetett a tragédiához. „Szörnyű baleset történt. Bátor fiatal hölgyről van szó, aki önkéntesen jelentkezett a kiképzésre és most is hősiesen helytáll” – mondta, majd azzal hárított, hogy a vizsgálat az ügyészség kezében van.