Az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben – tudta meg a 24.hu.
A lap szerint ez jelentős fordulatot jelent, ugyanis eddig az volt a jellemző, hogy az uniós döntést a magyar bíróságok nem alkalmazzák, vagy megpróbálják megkerülni. Az adós – egy inárcsi asszony – 2008-ban vett föl hitelt az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től, melynek keretében 7 050 000 forint deviza alapú kölcsönt folyósítottak neki. Az árfolyam-különbözetből fakadó terhek miatt a kapott összeg csaknem dupláját, 13 414 511 forintot fizetett vissza 2025 februárjáig.
Az asszony bíróságra vitte az ügyet. A PKKB elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítéletében pedig most azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, az indoklás pedig szinte teljesen megegyezik az EUB döntésével. Az ítélet szerint az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz.
A bíró elrendelte, hogy az MBH Bank az Allianz Zrt. jogutódjaként a folyósított összegen túl befizetett 6 414 461 forintot és annak a jegybanki alapkamattal azonos mértékű éves késedelmi kamatát fizesse meg az adósnak.
Az ügy előzménye, hogy nemrég az Európai Unió Bíróságán ítélet született egy 2007-es svájci frank alapú magyarországi autólízing-szerződés ügyében. Ez az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve (93/13/EGK) nyomán tisztességtelennek nyilvánította azt a szerződésekben szereplő kitételt, amely az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárította.
Az OTP szerint a bankot nem érinti érdemben a devizahitelesek ügyében hozott uniós bírósági ítéletEz azt jelenti, hogy a devizahiteleseknek csak annyit kellene fizetniük, amennyit a szerződésük forintban tartalmaz, az árfolyamkockázat és a kamatok terhe pedig a pénzintézetekre hárul.
Marczingós László ügyvéd, aki az uniós bíróságon sikerre vitte az ügyet, korábban azt mondta, hogy az érintett devizahiteleseknek valószínűleg egyedi perekben kell érvényesíteniük az igazukat, a jogalkotó ugyanis aligha fog lépni. Lapunknak kifejtette azt is, hogy a zömében 2006–2008 között kötött devizahiteles szerződések tekinthetők semmisnek.
Gyurcsányozással válaszolt az Orbán-kormány a devizahitelesek ügyében hozott uniós bírósági ítéletre, tömegével jöhetnek a perekKedvező ítélet született, a következmények kérdésesek a magyar devizahitelesek ügyében