Közvetítőkön keresztül kérne fegyvernyugvást Irán

Irán hivatalosan arra kérte Katart, Szaúd-Arábiát és Ománt, hogy gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államok elnökére, Donald Trumpra annak érdekében, hogy Izraelt tűzszünet elfogadására bírják – közölte a Reuters hírügynökséggel iráni és térségi forrásokra hivatkozva.

A források szerint Teherán hajlandó lenne nagyobb engedékenységet tanúsítani a nukleáris tárgyalásokon, amennyiben létrejönne egy azonnali fegyvernyugvás Izraellel.

A térség országai az elmúlt hétvégén intenzív egyeztetéseket folytattak egymással, valamint Washingtonnal, Teheránnal és más fővárosokkal is, hogy megfékezzék az izraeli–iráni konfliktus további eszkalációját. Egyik iráni forrás szerint Irán kész kompromisszumra a nukleáris egyeztetéseken, feltéve, hogy fegyvernyugvás születik.

Egy öböl-menti forrás, aki közel áll a kormányzati körökhöz, elmondta: a régió vezetői komoly aggodalommal figyelik a feszültség további fokozódását. Katar, Omán és Szaúd-Arábia arra kérte Washingtont, hogy hasson Izraelre a tűzszünet érdekében, valamint folytassák a tárgyalásokat Iránnal az atomalkuról. Egy térségi és egy iráni forrás szerint Teherán külön is megkérte Katart és Ománt, hogy vállaljanak közvetítő szerepet, de azt is világossá tették, hogy a nukleáris párbeszéd csak akkor indulhat újra, ha előtte létrejön a fegyvernyugvás.

Irán mindkét országnak jelezte: amíg támadás éri a területét, nem hajlandó semmilyen egyeztetésbe kezdeni, és csak az izraeli támadásokra adott válaszlépések után ülne tárgyalóasztalhoz.

A Reuters megkeresésére az iráni külügyminisztérium nem válaszolt, ahogy Katar és Omán illetékes szervei, Szaúd-Arábia nemzetközi kommunikációs hivatala, valamint a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium sem adott hivatalos álláspontot. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala sem kommentálta az értesüléseket.

Arra a kérdésre, hogy van-e jelenleg aktív diplomáciai törekvés a konfliktus lezárására, Tzachi Hanegbi izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó úgy válaszolt, hogy még korai erről beszélni.

Izrael péntek hajnalban meglepetésszerű katonai akciót indított Irán ellen, amely során célzott támadással megsemmisítette az iráni katonai vezetés egy részét, és jelentős károkat okozott az ország nukleáris létesítményeiben. A zsidó állam szerint a hadművelet célja, hogy Teheránt véglegesen megfosszák attól a képességtől, hogy atomfegyvert fejlesszen ki. Irán továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Diplomáciai próbálkozások is zajlanak: Omán – mint közvetítő ország – egy tűzszüneti terven dolgozik, amely lehetővé tenné az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások újraindítását. A hatodik egyeztetési fordulót eredetileg előző vasárnapra tervezték Muscatban, de az izraeli katonai művelet másnapján elhalasztották.

Omán javaslata szerint Irán egy-három évre felfüggesztené minden urándúsítási tevékenységét, amit szigorú Nemzetközi Atomenergia-ügynökségi (IAEA) ellenőrzés kísérne. A dokumentum szerint az urándúsítás felső határát 3,67 százalékban állapítanák meg, és egy nemzetközi konzorcium is részt vehetne az iráni nukleáris program működtetésében.

Egyik iráni forrás azt nyilatkozta: amennyiben Izrael elfogad egy azonnali tűzszünetet, Teherán kész egy évre felfüggeszteni a dúsítást, teljes átláthatóságot biztosítani az IAEA számára, valamint további bizalomépítő lépéseket tenni. Cserébe Irán elvárná, hogy az Egyesült Államok ismerje el a békés célú nukleáris programhoz való jogát, és szüntesse meg az ellene bevezetett gazdasági szankciókat.

A két iráni forrás megerősítette, hogy Teherán Törökországot is felkérte, próbáljon meg közvetíteni Trump felé. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök is jelezte, hogy hajlandó lenne egyeztetni mind Donald Trumppal, mind Netanjahuval, bár egyelőre nem világos, Oroszország vállal-e komolyabb szerepet a tárgyalásokban. A török elnöki hivatal szintén nem reagált a Reuters megkeresésére.

Habár Irán korábban súlyos következményekkel fenyegetett egy izraeli támadás esetére, a két forrás szerint most készek lennének leállítani saját katonai válaszlépéseiket, ha Izrael is beszünteti azokat. Teherán komolyan fontolóra veszi a tűzszünet lehetőségét, mivel attól tartanak, hogy a fegyveres konfliktus a térség más részeire is átterjedhet, és hosszú távú, akár évtizedeken átívelő instabilitást eredményezhet – mondta egyikük.