Irán;vita;Izrael;Benjamin Netanjahu;háború;sebesültek;halálos áldozatok;Donald Trump;megölés;Ali Hamenei ajatollah;

Teheráni utcakép 2025. június 15-én vasárnap

Négyszáz felett járhat az izraeli-iráni háború halálos áldozatainak száma, Donald Trump jó ötletnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin közvetítsen a két ország között

Izraelben kezd feszültséghez vezetni, hogy 200 ezer ember nem tud hazatérni a teljes légtérzár miatt. Benjamin Netanjahu cáfolta, hogy az amerikai elnök megtiltotta volna, hogy likvidálják Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vallási vezetőjét.

Újult erővel támadott vasárnap este iráni célpontokat az izraeli légierő – jelentette az AP amerikai hírügynökség. Az IAF csapást mért a perzsa ország  védelmi minisztériumának, illetve a külügyi tárca épületére Teheránban, de célba vett egy fővárosi ballisztikus rakéták indítására használt támaszpontot, máshol pedig nukleáris programhoz kapcsolódó helyszíneket. Irán eközben izraeli városokra mért csapásokat, ezek miatt Haifán négy, Kirjat Gatban két ember sebesült meg.

Az izraeli hadsereg, az IDF egy videót is posztolt a teheráni rakétakilövő állomás megsemmisítéséről.

Izraelben eddig legkevesebb 10 ember halt meg az iráni légicsapásokban vasárnapra virradóra az izraeli mentőszolgálat, a Magen David Adom jelentése szerint, így a halálos áldozatok száma 13-ra emelkedett. Az Ukrinform azt írja, hogy hogy a Bat Jamra mér vasárnap hajnali iráni légicsapás hét halálos áldozata közül öten ukrán állampolgárok voltak. 

Washingtoni székhelyű emberi jogi aktivisták szerint Iránban az izraeli támadáshullámok leglevesebb  406 ember halálát és további 654 sebesültet okoztak.

Az teheráni vezetés nem közölt részletes adatokat, de becslések szerint az izraeli légicsapások legkevesebb 197 civillel és 90 katonával végeztek, 119 áldozat pedig egyelőre nem azonosítottak még. A sebesültek között 100 civil, 71 katona és 483 további ember van, akiket egyelőre szintén nem azonosítottak.

Az AP  hogy Donald Trump elnök megvétózta Izrael azon tervét, hogy meggyilkolják Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Az információt egy amerikai tisztviselő erősítette meg a hírügynökségnek, azzal, hogy a Fehér Ház tette világossá tette Izrael vezetői számára, hogy Trump ellenzi ezt a lépést.  Az egészet azonban cáfolta Bernjamin Netanjahu. A The Times of Israel beszámolója szerint az izraeli miniszterelnök Fox News élő adásában válaszolt a felvetésekre. – Annyi hamis jelentés kering soha meg nem történt beszélgetésekről, hogy ebbe nem fogok belemenni – cáfolta a hírt az izraeli kormányfő. Így tett a nemzetbiztonsági tanácsadója, Caki Hanegbi is. Izrael eleinte kizárta, hogy vallási vagy politikai vezetőket vegyen célba Iránban, szombaton azonban már kormányzati források jelezték, senkit nem tekintenek érinthetetlennek. 

Benjamin Netanjahu a Fox Newsnak elárulta azt is, hogy vasárnap egy légicsapásban végeztek az iráni Forradalmi Gárda hírszerzési főnökével, Mohammad Kazemivel és a helyettesével, Hasszan Mohakikal is. Ezt később a Forradalmi Gárda is megerősítette. Hivatalos teheráni bejelentések szerint szombaton belehalt a sérüléseibe Ali Samhani, Ali Hamenei  egyik tekintélyes tanácsadója is, de Izrael eddig egy sor iráni tábornokkal végzett már, Mohammad Begari vezerkari főnök mellett Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh, a Forradalmi Gárda légierejének a vezetője és Eszmail Kaani, a Forradalmi Gárda elit alakulata, a Kudsz parancsnoka is életét vesztette valamelyik légicsapásban.

Izraelben kezd feszültséghez vezetni, hogy a háború elindítása után életbe léptetett teljes légtérzár miatt 200 ezer ember rekedt külföldön, nem tud hazatérni. Emiatt az ország második legnagyobb légitársasága, az Arkia vezérigazgatója, Oz Berkowitz Benjamin Netanjahuhoz és Miri Regev közlekedési miniszterhez fordult megoldásért. 

Ami Izrael legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat illeti, Donald Trump vasárnap az ABC Newsnak adott interjújában jelezte, nyitott lenne arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítsen Izrael és Irán között a háború befejezése érdekében. Az amerikai elnök szerint erről ők ketten beszéltek is, amikor Vlagyimir Putyin felhívta köszönteni szombaton, a 79. születésnapján. Ő az a Vlagyimir Putyin, akinek a parancsára az orosz hadsereg 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, és ő az a Donald Trump,. aki korábbi ígérete ellenére nagyon messze van attól, hogy békét teremtsen a kijevi és a moszkvai vezetés között.  Vlagyimir Putyin fellépése a béke arcaként már csak azért is ironikus lenne, mert a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023. március 17-én nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene háborús bűnökért. (2024. november 21-én ezt követte egy Benjamin Netanjahu, illetve a palesztin szélsőséges szervezet a Hamász vezető ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs a gázai háború miatt.)

Emmanuel Macron vasárnap elutasította a Vlagyimir Putyin szerepvállalásáról szóló trumpi felvetést. – Nem hiszem, hogy az az Oroszország, amelyik részt vesz egy nagy intenzitású konfliktusban, ráadásul évek óta semmibe veszi az ENSZ Alapokmányát, közvetítő lehetne – jegyezte meg szárazon a francia elnök.

Donald Trump egyébként az ABC-nek arról is beszélt, az Egyesült Államok pillanatnyilag nem vállal szerepet az izraeli-iráni konfliktusban, de lehetséges, hogy fog. 

Egy lányával felvonuló heteró anya szerint a Pride nem szól semmi olyasmiről, amit a kiskorú gyereke ne láthatna. Nem volt meztelenkedés, pórázon tartás, vonaglás.