A Kúria szerint is közérdekű adat, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda mely médiumoknál, mennyit költött az elmúlt években a Kommunikációs Hivatal keretszerződései alapján – írja az Átlátszó.
A lap még 2024 februárjában kérdezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát közérdekű adatigénylésben arról, hogy a 125 milliárd forintnyi kormányzati kommunikációs keretszerződésből kinél és mennyit költöttek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság később az Átlátszó panasza nyomán kimondta,
„az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésére válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda.”
Ezért a lap pert indított, első, majd másodfokon is nyert, a Kabinetiroda pedig a Kúriához fordult. Ott is elmondták, „419 projektet érint az adatigénylés. Összesen 450 darab doboz tartalmazza a papír alapon rendelkezésre álló iratokat. A zárt kezelés mellett csatolt 24 dobozban lévő iratok csak azok, melyek a 2020. évre vonatkozó, a kampány-nyomonkövetésen felül keletkeztek. Állította, hogy a kért adatok elektronikus kiadása, e-mail címre megküldése fizikailag lehetetlen. Az adatoknak csak kis része létezik elektronikus formában, néhány pendrive-on”.
A cikk szerint Rogánék azt állították, hogy a 125 milliárd forint elköltése nincs elektronikusan dokumentálva, ami – jegyzi meg a lap – 2025-ben eléggé hihetetlen. Azzal is érveltek, hogy mivel az Átlátszó nem fogadta el a jogsértő betekintést, a per valójában „a joggal való visszaélés tilalmába” ütközik.
A bíróság szerint „az igényelt adatok nagy mennyisége miatt az adatigénylés nem minősül joggal való visszaélésnek”, valamint
„adott ügyben a rendkívüli iratmennyiség következtében önmagában a betekintés nem eredményezi az információszabadság valóságos érvényesülését. A betekintés nem biztosítja az információszabadsághoz való jog részjogosítványát képező, a közérdekű adatok terjesztéséhez való jog érvényesülését.”
A lap szerint a kabinetiroda az iratokat a bíróságnak bemutatta, azt a Kúria is megvizsgálta. Az ítéletben úgy rögzítették mindezt:
„A Kúria megvizsgálta az alperes által zártan kezelt iratként csatolt 24 doboz iratanyagot és megállapította, hogy 17 dobozban több százas nagyságrendben kizárólag a hirdetések megjelenését alátámasztó támpéldányok (különböző sajtókiadványok) találhatók. A Kúria a csatolt iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a teljesítést igazoló támpéldányoknak teljes terjedelemben történő elektronikus rögzítése az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerinti 15 napos, de a 15 nappal meghosszabbított határidőn belül is aránytalan nehézséget okoz az alperesnek. Ezen túlmenően a több ezer oldal sajtótermék (a teljesítés igazolása mellett ugyanis más tartalmat is hordoznak) teljes terjedelmű digitalizációja ellentétes az Infotv.30. § (2) bekezdése értelmezése körében az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott értelmezési szempontoknak, mivel nem felel meg a józan észnek és a közjónak, nem gazdaságos célt szolgál.”
Vagyis a cikk szerint
24 dobozból 17-ben újságok voltak, ezekre hivatkozva akarta Rogán-féle tárca megtagadni az adatok kiadását.
Az Átlátszó szerint tehát közel másfél évig tartó kitartó munka után tehát hamarosan kiderül, hogy kinél landolt a 125 milliárd forintnyi keretszerződés közpénze.