Bár az utóbbi napokban nagy örömmel hirdették ki, hogy Magyarország visszakapta a ragadós száj- és körömfájástól (RSZKF) mentes minősítését, az ágazatban a vírussal kapcsolatban mégsem általános az elégedettség. A Népszava úgy értesült, hogy az az öt telep (a kisbajcsi, levéli, darnózseli, dunakiliti és rábapordányi), ahol regisztrálták a betegséget, ugyan megkapja a Bérgarancia Alapból az alkalmazottak bérét az újraindításáig, ám további, az állatok leölése után esedékes forrásokra még mindig várnak.
Egy neve mellőzését kérő forrásunk szerint
az igazi gond az, hogy nem is nagyon látják, erre mikor kerülhet sor.
Ezzel kapcsolatban kerestük az agrártárcát is, hogy valóban váratnak-e még magukra ezeknek a tételeknek az átutalásai, s ha igen, akkor a kifizetésük mikor történhet meg, ám kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat.
Feloldottak minden korlátozást, hivatalosan vége a száj- és körömfájás járványának MagyarországonAz információt viszont a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) részéről megerősítették, mondván: ismereteik szerint nem folyósították a telepek számára ezeket az állatok leölése után esedékes tételeket. Pedig a MOSZ a járványhelyzet kezelése kapcsán megfogalmazott javaslataiban kifejezetten jelezte, hogy nemcsak a segítség mértéke, hanem annak gyorsasága is kritikus jelentőséggel bír.
A probléma azért is súlyos – magyarázta Koncz Máté, a szervezet elnöke –, mert jelenleg az érintett gazdaságoknak nincs érdemi bevétele. Azt ugyanis tudni kell – fejtette ki –, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a tejértékesítés és -szállítás miatt folyamatosan, napról napra képződik a bevétel. Ebből a szempontból nagyon eltér az ágazat a növénytermesztéstől, ahol az év során jellemzően egyetlen időszakban jelentkezik a jövedelem. A pénzügyi háttér, a cash flow itt úgy épül fel, hogy a napi szinten érkező árbevételből folyamatosan elégítik ki a jelentkező költségeket. Ez akadt meg a vírussal. Így most egyszerűen nem termelődik bevétel, ezért képtelenek fizetni a kötelezettségeiket. Ezek ugyanis a körülményektől függetlenül változatlanul jelentkeznek – folytatta. Egyebek mellett energia-, tárolási, karbantartási költségeik vannak, hiteleket kellene törleszteni, gépek lízingdíjait kellene fizetni, ám ezeket egyelőre nem tudják megtenni a forráshiány miatt. Éppen ezért nagyon fontos a pénzek megérkezése, amelyek – részben – az állomány újjáépítésének a fedezetét is jelentik, ám most ez is várat magára.
A gazdaságok abból sem tudnak bevételre szert tenni, hogy a beragadt takarmánykészleteket piacra dobják. Egyrészt az erjesztett zöldtakarmányt nem lehet eladni, másrészt az érintett szemes takarmányt nem is lehetséges értékesíteni, de ha ez megtörténhetne, akkor sem vesz senki olyan készletet, amely mellől száj- és körömfájásos állományt vágtak ki.
Egy további helyzetre is felhívták a figyelmünket a MOSZ-nál. A Bérgarancia Alapból (BA) való fizetéssel sincs minden szál úgy elvarrva, ahogy korábban a tervekben szerepelt. A BA-t ugyanis arra találták ki, hogy ha egy cég fizetésképtelenné válik, akkor ebből a forrásból fedezik a munkavállalók bérét. Csakhogy ezek a cégek egyrészt nem váltak fizetésképtelenné, másrészt ezek a tételek így úgy jelennek meg, hogy a gazdaságok az átutalt összeggel tartoznak az állam felé. Egyszerűen ebben, az Unió által is előírt jogszabályi háttérben ez a felállás – hívták fel a figyelmet. Ez azért probléma, mert korábban azt jelezték, ezeket a terheket az állam átvállalja, azaz a cégek számára ezek fedezetét „odaadja”. Most tehát nem lehet azt mondani, hogy ez megtörtént volna. Összességében az mondható el, hogy egyelőre nem látják, mikorra rendeződhetnek ezek a késések, noha az elmaradás napról napra komoly problémákat okoz – hangsúlyozták a MOSZ-nál. Ezeken a telepeken összességében nagyjából 200 ember dolgozik. Az alkalmazottak és a gazdaságok helyzetének megnyugtató rendezése érdekében szükség lenne a források mielőbbi eljuttatására – fogalmaztak lapunknak.
Eddig 25-30 milliárd forint a kár a száj- és körömfájás miatt, ráadásul érhetik újabb csapások a magyar mezőgazdaságotA szarvasmarha- és a sertéságazat exporttevékenysége egyébként az első negyedévben tetemes visszaeséseket mutat, noha az RSZKF csak március elején jelent meg – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) első negyedévről szóló friss jelentéséből. A gyűjtés alapján a 9,7 ezer tonnás élőmarha-kivitel 44 százalékos visszaesést jelent 2024 első három hónapjához képest. Az élő sertés exportjának a volumene 6,7 ezer tonnát tett ki, ami szintén jelentős, 21 százalékos csökkenés 2024-hez képest – olvasható a jelentésben. Utóbbihoz azért azt hozzá kell tenni, hogy a sertéságazat esetében a kivitel döntő részét a hasított hús teszi ki. Ennek adatait azonban nem leltük fel az anyagban.
