Feloldották a ragadós száj- és körömfájás miatt érvényben lévő összes magyarországi korlátozást, megszüntették a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint a további korlátozás alá eső területeket - tájékoztatott péntek délutáni közleményében a Nébih, néhány órával azután, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a járvány miatt életre hívott operatív törzset feloszlatták. A körzetek feloldásával újra zavartalanul folytatódhat az Európai Unión belüli kereskedelemünk. Egy fontos feladat azért még marad, amit a Nébih is megjegyez, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerinti hivatalos mentességet mielőbbi visszaszerezzük. Ezt legkorábban július 20-án kérvényezheti hazánk a WOAH-nál. Utóbbira a harmadik országokkal való kereskedelemben van nagy szükség.
A korlátozások az általános vélekedéssel szemben nem csupán egy, hanem négy vármegyét, Győr-Moson-Sopront, Komárom-Esztergomot, Vast és Veszprémet is érintették – hívta fel a figyelmet Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Lapunknak kifejtette, a korlátozások feloldásával valóban lényegében azonnal szabadon értékesíthető lesz az élőállat vagy a hús a korábban lezárt területekről. Ez nem kevés helységet jelent, a Nébih oldala szerint ugyanis több mint 300 településen voltak érvényben szigorítások. A külpiaci szállítási korlátozások mellett egy további gondot is említett a szakember.
Az érintett vármegyékből a kereskedelmi láncok az utóbbi hetekben nem vásároltak. Egyszerűen visszautasították az innen érkező ajánlatokat. Az ezeken a területeken hizlalt állatok így pedig nehezen jutnak ki a piacra, a helyzet olyannyira komollyá vált, hogy állami beavatkozásra volt szükség
– jegyezte meg az szervezet elnöke. Még május elején mutatott rá arra, hogy az intézkedések miatt közel 100 000 egészséges sertés ragadt bent és halmozódott fel a telepeken az említett vármegyékben. Ez a szám ráadásul heti, mintegy 10 000 darabbal folyamatosan gyarapodott. A szarvasmarha telepek vágásra szánt állatai ugyancsak nem jutottak el a vágóhidakra. Az állatok elhelyezése így szinte lehetetlenné vált, a gondozásuk, takarmányozásuk pedig horribilis költséget jelentett. Ennek ágazati szintű összegét egyelőre nem kívánta megsaccolni Koncz Máté, mint fogalmazott; az RSZKF megbetegedések miatt mintegy 9500 szarvasmarhát és 10 000 ezer sertést kellett leölni. A szarvasmarhánál ez nagyjából 8 milliárd forint, a sertés esetén 1 milliárd forint közvetlen kárt jelent. Ez a leölt állatok értékéből adódik össze, az egyéb, járulékos károk összesítése jelenleg is tart, a piaci krízishelyzet következtében keletkezett kiesések számszerűsítése pedig csak a stabilizációt követően lehetséges – mondta.
Eddig 25-30 milliárd forint a kár a száj- és körömfájás miatt, ráadásul érhetik újabb csapások a magyar mezőgazdaságotHozzátette viszont, hogy a nemzetközi gazdasági turbolencia hatására a sertéságazatban nem reménytelen a helyzet, és jó esély van rá, hogy kedvező irányba billennek a dolgok. Megjegyezte, itt is egy Trump-hatás van a háttérben. Az amerikai elnök által indított vámháború következményeként ugyanis Kína lényegében leállította az Egyesült Államokból a sertésimportját. Ezzel egyidőben a szükségleteit az európai piacról, leginkább Dániából és Spanyolországból szerzi be. Így viszont nagy tételek tűntek el a kontinensről, s a sertéshúsnak jelenleg bőven van helye Európában. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar szállításokra a szokásosnál könnyebben akadhat vevő, így van esély a beragadt állományok levezetésére – fejtette ki Koncz Máté.
Megszüntette a száj- és körömfájás miatt bevezetett korlátozásokat Ausztria és SzlovákiaA kereslet megemelkedése egyébként az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) oldalán az árakban is tetten érhető. A vágósertés (hasított súly) termelői ára a 9. héten (ekkor regisztrálták az első RSZKF megbetegedést) vágóhidakon átlagosan 680 forint volt a kilogrammonként ár. Ez a múlt hétre egészen 804 forintig kúszott fel, követve az európai, jellemzően németországi fejleményeket. Ott ugyanis – szintén az AKI gyűjtése szerint – ugyanezen idő alatt a kilogrammonkénti ár 1,72 euróról 2,1 euróra ugrott.
A szarvasmarhatartók jóval nehezebb időszak előtt állnak, mint a sertéságazat.
A magyarországi marhahús fogyasztást szinte teljes egészében a tejelő állatok levágásából fedezik, így a húshasznú marhák esetén szinte teljes egészében az exportpiac volt az út a gazdák előtt. A szállítások jelentős része azonban az unión kívüli országokba, így például Koszovóba vagy Albániába irányult, ezek az államok ugyanakkor a betegség miatt megszüntették a vásárlást. Ezt csak úgy lehet újraindítani, ha olyan exportbizonyítványokat állítunk ki, amelyen a harmadik országok által megkövetelt időszakra - amely lehet akár 1 év is - igazoljuk, Magyarországon nincs ragadós száj- és körömfájás. (Ez az időszak kezdődik, a WOAH-nál életbe lépő mentesség induló idejével - mutat rá a megfigyelőnk. Vagyis ilyen egy éves mentességet igazoló papírt valószínűleg legkorábban 2026. július 20-án állíthatunk ki.) Ezt, a történtek miatt most nem lehet mellékelni. Éppen ezért – emelte ki a MOSZ elnöke – kétoldalú tárgyalások mentén kellene külön lehetőségeket „nyitni”. Csak ekkor indulhat meg újra a kivitel az említett államokba. Így tehát nagyon sok múlik most az agrárdiplomácia ügyességén. A MOSZ egyébként már kérte az erről szóló egyeztetések mielőbbi megindítását az Agrár- és a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól is. Az helyzet azért is sürgető, mert az ágazat teljes exportja jellemzően élőállat, miután itthon nincs akkora vágókapacitás, amely a mintegy 400 ezres hazai állomány kezeléséhez szükséges lenne.
