Védelempolitikában nincs vita a lengyel kormány és az elnök között, Oroszországot fenyegetésnek tartják

Nem változik Varsó védelempolitikája attól, hogy a lengyel választásokon az ellenzék által támogatott Karol Nawrocki győzött június elsején – hangsúlyozta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Varsóban, alig egy héttel a választások után, a lengyel uniós elnökséghez kapcsolódó sajtótájékoztatón. Sikorski kiemelte, hogy a Jaroslaw Kaczyński-féle szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott Nawrocki szerint is Oroszország jelenti a legfőbb veszélyt Lengyelországra. Győzelme utáni első nemzetközi interjújában- amelyet egyébként a magyar Mandinernek adott –,hitet tett Ukrajna fegyveres támogatása mellett, és bár szerinte Kijevet nem lenne szabad jelenleg fölvenni az EU-ba, számos külpolitikai ponton egyezik az álláspontja a Donald Tusk vezette koalíciós kormánnyal.

A 2023-as őszi választások óta Tusk kormánya több beígért reformot nem tudott végrehajtani, részben mert a PiS-ből érkező Andrzej Duda elnök megvétózta a törvényhozók döntéseit. A kampány során a kormány azt ígérte, ha a jobbközép Polgári Platform jelöltje nyerne, akkor könnyebben végrehajtanák az ígéreteiket. Csakhogy a június 1-én tartott elnökválasztás második fordulójában a kormánypárti Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, kevesebb, mint egy százalékos különbséggel, de kikapott.

Ha hiszünk Sikorski nyilatkozatainak, akkor a kül- és védelempolitikában nem kell nagy törésre számítani. A külügyminiszter a sajtónak reményét fejezte ki, hogy az új elnök jó washingtoni kapcsolatai segíthetik országukat, hiszen Donald Trump amerikai elnök a kampányban Nawrockit támogatta, Sikorski úgy fogalmazott, a lengyelek egyszerre több hangszeren játszva építhetik a nemzetközi kapcsolatiaknak.

Hogy a lengyel kormány valóban prioritásként kezeli a védelmi fejlesztéseket, azt a kormány tettei is bizonyítják, amelyeket az előző elnök nem is vétózott. Lengyelország a GDP-jének 4,12 százalékát költi védelemre, ami a NATO-n belüli legjobb arány. Ezzel Donald Trump elismerését is kivívták, hiszen a NATO cél 2 százalékos védelmi kiadást tavaly a 32 tagú védelmi szervezetnek mindössze 23 tagja érte el. A NATO által elvárt kiadások hamarosan, úgy tűnik, a GDP 5 százalékára nőhetnek, amivel Lengyelországon kívül szinte minden tagállamnak komoly feladatot jelent majd.

Ez részben a lengyelországi fegyvergyártás felfutásának is köszönhető. Jakub Jaworoski, az állami vagyonért felelős miniszter szerint a prioritás az ukránok honvédelmi háborújának támogatása, amiből a lengyel ipar jelentős részt vállalt magára. A miniszter, aki a részben vagy egészben állami tulajdonú, de piaci alapon működő cégekért felel a kormányban, nemzetközi újságíróknak elemezte a kihívásokat Varsóban. A NATO-standard 155 mm-es lövedék – amelyből az EU idén egy milliót ígért Ukrajnának –, lengyelországi gyártását folyamatosan bővítik, de egy lövedék 5-6 különböző gyáron is átmegy, mire elkészül. És bár nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a védelmi eszközök gyártása minél nagyobb része Európában történjen, Jakoworski a Népszava kérdésére elmondta, a Lengyelországban gyártott páncélozott szállító járművek alkatrészei közel 500 különböző helyről, főleg kis- és középvállalatoktól érkeznek.

Hasonlóan komoly kihívást jelent Lengyelország számára a haditengerészet modernizálása. A balti-tengeri flotta fejlesztése évtizedek óta elmaradt, 2021 óta viszont új életre kelt például a Gdynia városában található haditengerészeti gyár. Jelenleg három új fregatt építésére van megrendelésük, jövőre készülhet el az első hajó a brit Babcock International cég hajótervei alapján. Marcin Ryngwelski a hajókat készítő PGZ hajógyár igazgatótanácsának elnöke újságíróknak úgy nyilatkozott, a térség életében is komoly fellendülést jelent a megrendelés, ugyanakkor nem egyszerű a dolgozók utánpótlása. Míg a rendszerváltás előtt mintegy 50 ezren dolgoztak lengyel hajógyárakban, a 2010-es évekre mindössze néhány százan maradtak, így amikor most újabb megrendelések vannak folyamatban, nehéz új munkásokat találni. Ryngwelski maga is sok évet külföldi hajógyárakban dolgozott, úgy véli, most, hogy komoly kihívással kell szembenézni, az idősebb generációk tagjai közül sokakat vissza lehet csábítani. Bár teljes generációk hiányoznak, folyamatosan együttműködnek a helyi szakképzéssel és egyetemmel is az utánpótlás biztosítása érdekében. A 2021-es 450 fő helyett ma már nyolcszáz embernek ad munkát ez a hajógyár, amit nemsokára ezer főre bővítik.

A PGZ hajógyár egyértelműen hosszú távra tervez. Ryngwelski szerint a lengyel megrendelések után más piacok felé is nyitnának. Jelenleg is dolgoznak egy lengyel tervezésű aknaszedő hajón, amire szerinte máshol is lesz igény, hiszen a mostani Ukrajna elleni háború végeztével a Fekete-tenger megtisztítása hatalmas feladat lesz. Ráadásul a 40 évre tervezett hajók karbantartása is biztos megrendeléseket jelenthet a balti-tengeri iparnak.

Donald Trump elnöksége óta sokakban felmerült, lehet-e egyáltalán számítani az USA védőernyőjére egy esetleges európai NATO-tagország elleni támadás esetén. Washington ugyanis jelezte, a korábbinál sokkal kevesebb erőt és energiát kíván az öreg kontinens védelmére fordítani, ezért elképzelhető, hogy készülni kellene egy Amerika nélküli önvédelemre. Sikorski kifejtette, léteznek olyan hadi képességek, amelyeket más országokban nem tudnak és nem is akarnak Európában gyártani,

Az uniós politikai döntések ugyanakkor a helyi fejlesztésekre teszik a hangsúlyt. A néhány hete elfogadott új uniós program, a SAFE Europe- amely a lengyel uniós elnökség egyik legnagyobb sikere-, keretében uniós tagállamok akár 150 milliárd euró értékben vehetnek föl hitelt kifejezetten védelmi beruházásokra. A feltételek között szerepel, hogy a beszállítók maximum egyharmada érkezhet az unión kívülről főszabályként. Igaz, az unión kívüli NATO tag Norvégia és Ukrajna is „hazainak” számít. A szoros együttműködés nélkül persze elképzelhetetlenek ezek a fejlesztések, és bár a lengyel uniós soros elnökség a júliussal véget ér, a globális helyzet miatt a védelem továbbra is európai prioritás marad.

Hibrid háború a Balti-tengeren

A Balti-tenger ma már messze van a békétől, emlékeztették a lengyel politikusok és cégvezetők az odalátogató újságírókat. A civil projektek is folyamatosan elektronikus támadás alatt állnak. Lengyelország jelenleg egy olyan tengeri szélerőműparkot épít a Balti-tengeren, amely, ha elkészül a teljes ország áramellátásának 3 százalékát adhatja, másfél millió háztartás szükségleteit fedezve. Csakhogy a tengeren zajló építkezést gyakran zavarják meg rejtélyes forrásból érkező elektronikus hullámokkal. A zavarkeltő jelek miatt nem mindig tudják használni a GPS koordinátákat, vagy egyszer csak a radar máshol mutatja a hajót, mint ahol annak lennie kellene, mesélte a Népszavának Marcin Godek, a szélerőműparkot építő Baltic Power üzemeltetési és karbantartási igazgatóhelyettese. A közelmúlt történései miatt a beruházáshoz -komoly extra költségek árán-, számos egyéb biztonsági intézkedést csatoltak, szenzorokkal és egyéb titkosított módokon is védik a lengyel partok infrastruktúráját.

Az elmúlt években vélhetően orosz hajók segítségével rongáltak meg tenger alatti kábeleket is a Balti-tengeren, legutóbb Finnország közelében, ahogy sok orosz, vagy orosz kötődésű hajó egyszerűen nem tartja be a tengeri közlekedés szabályait, sokszor jelzőrendszerek nélkül közlekednek.

Emellett komoly veszélyt jelent az oroszok „árnyékflottája” is. A rossz állapotú, sokszor biztosítás és regisztráció nélküli tankereket használja a Kreml a szankciók kijátszására. Mindeközben komoly környezetei kockázatot is jelentenek a Balti-tengeren átkelő ilyen hajók, hiszen egy esetleges baleset-amilyenből nem rég az Azovi-tengeren kettő is történt-, olajszennyezése egy természeti katasztrófával érne fel. Biztosítás hiányában ráadásul nem is lenne kin behajtani a költségeket. Az EU már több, mint 340 ilyen hajót szankcionált, ahogy a dán és finn hatóságok néhány esetben fölléptek a területi vizeiken áthaladó veszélyes hajók ellen.