Vasárnap új államfőt választottak maguknak a lengyelek. Pontosabban: a lengyel társadalom úgy ötven százaléka, hiszen szinte pontosan fele-fele arányban oszlottak meg a szavazatok. A jogosult lengyelek 71,63 százaléka ment el szavazni. A győztes, Karol Nawrocki, az ellenzéki konzervatív-EU-szkeptikus párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje lett. Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékával nyert, ez 10 millió 606 ezer 877 szavazatnak felel meg. Ellenfele a kormánykoalíció által támogatott Rafal Trzaskowski (Polgári Platform, PO) 10 millió 237 ezer 286 szavazatot, azaz 49,11 százalékot kapott. Ilyen fej-fej melletti eredmény, ilyen számtani elfeleződés példátlan a lengyel politikában. Nyilván sok okkal lehet ezt magyarázni, teszünk is erre próbálkozást a későbbiekben. Az utolsó pillanatig eldönthetetlennek látszott, melyik oldalra billen a többség. Az első exit poll még Trzaskowskit hozta ki győztesnek, aki így is lépett fel a főhadiszállásán tartott gyűlésen. A dicsőség azonban kurta volt, mert egy-másfél órára rá az utolsó ún. late poll már Nawrocki sikerét jelezte, ami aztán meg is maradt végeredménynek.
Az elemzők többsége számolt a lehetőséggel – a Népszava is megírta korábbi cikkeiben, - hogy miután 2023 októberében a politikai fordulat nyolc év kormányzás után leváltotta a PiS kormányát, a társadalom most visszahozhatja a jobboldalt a hatalomba. Milyen okai vannak ennek?
Az egyik a liberális-centrista-baloldali koalíció belső bizonytalanságai, lassúsága, vitái voltak.
Nem sikerült több olyan reformot megvalósítani, amelyre a választók számítottak. Ilyen például az abortusz liberalizálása, az élettársi viszonyok törvényesítése, az igazságügyi rendszer jogállami működésének helyreállítása. Ezek megvalósítását akadályozta Andrzej Duda a hivatalban lévő jobboldali elnök, aki számos kormányintézkedést vétózott meg, beleértve nagyköveti, tábornoki kinevezéseket, leváltásokat, fontos reformtörvényeket. A koalíció folyamatosan konfrontált az államfővel, rendszeresek voltak a konfliktusok. Donald Tusk kormányfő szinte minden kormányzati kudarcot az elnöki szabotázzsal magyarázott, s azt ígérte, hogy minden szépen alakulhat viszont az új, progresszív államfő megválasztásával. Ezek a jelenségek inkább azt a benyomást keltették, hogy a koalíció nem képes kormányozni. Hiába hozta haza Tusk a jogállamisági eljárás miatt befagyasztott brüsszeli eurómilliárdokat, ez nem volt elég a nagy áttöréshez, jelentős életszínvonal emeléshez. Lengyelországban lakhatási válság van. A koalíció képtelen volt megnyerni a fiatal nemzedékeket, ezek a szélsőjobb, gazdaságilag ultraliberális Konföderációhoz, illetve az alternatív baloldalhoz csatlakoztak. Ez is megcsappantotta a 2023-as szavazótábort.
Megvan a végeredmény, Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztástEgyébként a lengyel politikai szcéna hagyományosan két félre szakad: a nagyvárosok és az ország nyugati fele szavaz a liberálisokra és a baloldalra, míg a fegyelmezett konzervatív, nacionalista, vallásos tábor keleten, a falvakban és a kisvárosokban szinte megrendíthetetlen. Ez a stabil, jelentős részben a konzervatív klérus által befolyásolt tömeg, a PiS-t követi. A konzervatívokban látja a gondoskodó állam garanciáját és a nemzeti érdekek, valamint a hagyományos életmód védelmét. Az sem rendítette meg a jobboldali választókat, hogy Nawrocki életrajza tele van zavaros, sőt kétes elemekkel. Nem egy jámbor ministránsfiú.
A szomszédban dúló háború is inkább a jobboldalt erősítette.
A PiS átváltott Ukrajna-szkeptikus üzemmódba, átvette a szélsőséges nacionalisták frazeológiáját, sőt átvette programjukat, amikor Karol Nawrocki aláírta Slawomir Mentzen Konföderáció-jelölt „listáját”, amelyben több EU-, és Ukrajna-ellenes pont szerepelt. Bejelentette: újra előveszi a lengyelek járó német háborús jóvátétel ügyét. A lengyel társadalomban észlelhető az ingerültség az ukrán menekülteknek adott támogatások miatt. Az Ukrajna-fáradtság, az Oroszország-félelem fontos eleme volt a jobboldal kampányának. Azt terjesztették, hogy Tusk és Trzaskowski készek lengyel katonákat küldeni Ukrajnába. A külpolitika nem uralta el teljesen a kampányt, de a jobboldali jelölt erősen EU-ellenes frazeológiát használt. A PiS politikai víziója az USA-tól várja Lengyelország biztonságát. Donald Trump maga is beszállt a kampányba, fogadta Nawrockit, s állítólag megígérte neki, hogy győzni fog. Pár napja Varsóban is tartottak CPAC-konferenciát a republikánusok, ahová Trump elküldte belbiztonsági miniszterét. Kristi Noem támadta az európai politikusokat, Brüsszelt és Nawrocki mellett agitált.
Nehéz elképzelni, mi következik ezek után. A Tusk-kabinet kormányzási, törvényalkotási tevékenysége biztosan nehezebb lesz. Több elemző arra számít, hogy a PO szövetségesei kihátrálnak Donald Tusk mögül, mert az ő kudarcaként értelmezik Trzaskowski vereségét. Gyenge láncszem lehet a Harmadik út pártszövetség. Ennek egyik alkotója a PSL. Történelmi konzervatív parasztpárt, ugyanis akár koalícióképes is lehet a PiS-szel. A másik tag Lengyelország 2050 párt a PO és a PiS politikai duopoliumának tagadására jött létre. Kiderült: ugyan a társadalom jelentős része megcsömörlött ettől a kétszereplős játéktól, de nem akarják Szymon Holownia szejmelnök pártját sem. A pesszimista forgatókönyv szerint hamarosan szétesik Tusk koalíciója, új választást rendeznek. Azt latolgatják, hogy ennek nyomán a PiS és a Konföderáció alakíthat radikálisan jobboldali kormányt. Egy ilyen lengyel kormány súlyos zavarokat okozhat az EU működésében, Ukrajna támogatásában. A belpolitikai konzervatív fordulat egyfajta lengyel ultrakonzervatív nacionálkatolikus orbánizmus/trumpizmus megjelenésével fenyeget.
Biztató, hogy a lengyel társadalom jelentős része nagyra értékeli az elmúlt 35 évben megszerzett személyes és közösségi szabadságokat, erős a diktatúrával szembeni harc emléke és ethosza.
Kétes epizódok az új államfő életrajzában
Karol Nawrocki 42 éves, Gdanskban született. Ott járta ki iskoláit, végezte el az egyetem történelem szakját és szerzett doktori fokozatot. Disszertációját az elblagi területen folyó kommunistaellenes tevékenység leírásával szerezte 2013-ban. Ekkor már a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) helyi kirendeltségében dolgozott, az oktatási részlegben. 2017-ben, amikor a PiS hatalomra került, kinevezték a gdanski Második világháború Múzeuma igazgatójává. A múzeumot a PiS által követett történelemértelmezésnek megfelelően átalakította. Jutalma nem maradt el, hamarosan az IPN alelnöke, majd elnöke lett. Ezt a pozíciót töltötte be, amikor tavaly év végén felmerült, hogy őt jelölhetné államelnöknek a PiS. A „castingból” Nawrocki került ki győztesen. Pártonkívüli, állampolgári jelöltként indult, s a PiS úgymond csak mögé állt. Úgy tudni Jaroslaw Kaczynski azért épp őt választotta, mert nem látott benne versenytársat. A párt eleinte csak alig kampányolt mellette, a törzstagság számára sokáig nem számított „saját embernek”. Rendkívül hosszan, fél évig küzdött azért, hogy megismerjék.
A kampány alatt egyre másra derültek ki sajátos életrajzi elemek róla. Kiderült, hogy a történész ifjúkorában erőszakos futballhuligán bandák tagja volt, szervezett verekedésekben vett részt. Focizott, de mellette amatőr ökölvívó is volt. Ebben a társaságban a gdanski maffia tagjaival haverkodott. Egyetemista korában Gdyniában volt egy hotel biztonsági embere – megírták, hogy prostituáltakat hajtott fel a vendégeknek. Azt is kiderítették a bulvárlapok, hogy a hátán a Chelsea futballklub címere volt tetoválva, majd a kampány előtt – felszólításra – ezt eltávolíttatta, s a helyébe lengyel sast varratott fel. Nawrocki, aki magas rangú állami tisztviselő, azzal kampányolt a gyűléseken, hogy „egy vagyok közületek, nekem is csak egy lakásom van.” Kiderült viszont, hogy egy beteg öregembert kihasználva megszerzett magának egy garzonlakást, s a tulajdonos, akinek az eltartója lett volna, szociális otthonba került. Ezek az életrajzi elemek sem rendítették meg a jobboldali híveket.
Nawrocki nős, felesége Marta adóhivatali jogász, két közös gyermekük van. Az asszony korábbi kapcsolatából származó 22 éves Danielt együtt nevelték fel.
Jó együttműködést akar a Bizottság
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: biztos abban, hogy az Európai Unió továbbra is nagyon jó együttműködést fog folytatni Lengyelországgal. Az X közösségi oldalon tett bejegyzésében úgy fogalmazott: mindannyian erősebbek vagyunk együtt a béke, a demokrácia és az értékek közösségében„.
A francia külügyminisztérium vezetője felszólította a megválasztott elnököt, hogy "működjön együtt Franciaországgal és Németországgal az európai szuverenitás és stratégiai autonómia érdekében".
Orbán Viktor a Facebookon úgy fogalmazott: „Nagy győzelem Lengyelországnak, nagy győzelem a visegrádi együttműködésnek!”Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén üdvözölte az eredményt: „Újabb patrióta győzelem: gratulálunk Karol Nawrockinak! Lengyel, magyar két jó barát” – írta közösségi oldalán.
