Európai Unió;Paks;paksi atomerőmű;Energiaklub;fűtőelemek;

A kormány már leszerződött a francia Framatome céggel, de az általuk használt orosz licensz brüsszeli vita tárgya lehet

Rázós árampropaganda: értelmetlen az az újabb kormányzati hergelés, hogy Ukrajna EU-csatlakozása megkétszerezné a lakossági villamosenergia árát

A magyar állam már vett 2027 utánra nyugati fűtőelemeket.

Hétfőn Luxemburgban az energiaminiszteri tanács napirendjére kerül az a Von der Leyen-Zelenszkij javaslat, amellyel arra akarnak kényszeríteni minket, hogy ne vásároljunk többé földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot Oroszországtól – idézi az MTI Szijjártó Pétert. Brüsszel úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy a magyar családok rezsiköltségét a kétszeresére-háromszorosára emeli, mi viszont ezt nem engedjük – mondta fel a külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt hetek során kiforrott kormánypropagandát. Orbán Viktor, Gulyás Gergely és a többiek azzal is fenyegettek, hogy Ukrajna „gyorsított” uniós csatlakozása kétszeres áram- és négyszeres gázárakat hoz a magyar lakosság számára.

Az érvelésnek annyi az alapja, hogy az Európai Bizottság május elején az eddigieknél is határozottabban kérte a tagállamokat: legkésőbb 2027 végétől most már tényleg szüntessék be az orosz energiahordozók vásárlását. Ez ugyanakkor az Ukrajna elleni orosz támadás miatti brüsszeli kereskedelmi szankciós politika része, ami anyagilag nem köthető sem északkeleti szomszédunk honvédő háborújának, sem tervezett csatlakozásának uniós támogatásához. Annál is kevésbé, mert ha egy ilyen váltás egyáltalán okoz a vevőnek többletköltséget, az értelemszerűen az eladót gazdagítja és nem Kijevet vagy Brüsszelt.

Az ilyképp meglehetősen összefüggéstelen kormánypropagandából az áramár kapcsán észszerűen legfeljebb az vizsgálható, hogy az orosz nukleáris fűtőelem-behozatal esetleges tilalma vagy ellehetetlenítése mekkora költségemelkedést okozhat a magyar lakossági áram jó részét előállító, állami tulajdonú MVM Paksi Atomerőműnél. (Bár az Orbán-kabinet eddig semekkora, így gáz esetében több tízszeres költségemelkedést sem érvényesített a rezsicsökkentett lakossági díjakban.)

Az kizárt, hogy egy érdemi fűtőelemcsere megkétszerezné az atomerőmű által a lakosság számára termelt áram árát 

– osztotta meg lapunkkal idevágó számításait Perger András, az Energiaklub környezetvédő szervezet programvezetője. Az orosz tervezésű Paksi Atomerőmű a 40 évvel ezelőtti kezdetek óta -  jelenleg a Tvel nevű orosz állami cég képviselte - orosz fűtőelemet használ. Az atomerőmű friss üzleti jelentése a tavaly felhasznált nukleáris fűtőanyag értékét 23 milliárd forintra teszi. Ez a szint hosszú évek óta nagyjából változatlan. Az atomerőmű árbevétele szintén régóta 200 milliárd, nyeresége pedig 10 milliárd körül jár: fűtőanyagköltségük tehát kiadásaikon belül kis hányad, mintegy tizednyi. Ha tehát az atomerőmű fűtőanyagköltsége akár meg is kétszereződne, a szakember számításai szerint az egység által termelt áram ára kilowattóránként legfeljebb 1,7 forinttal nőne. Ez még azt 2 forintot sem érné el, amennyivel az atomerőmű tavalyi, számításunk szerint 16 forintos áramelőállítási ára egy év alatt, csendben megnőtt.

Az orosz nukleáris fűtőanyag kiváltásához kapcsolt kormányzati fenyegetés tükrében nem hagyható szó nélkül az az üzleti jelentésben és sajtóközleményben is megerősített - mostanság kevéssé hangsúlyozott - tény sem, hogy az állami cég 2024 végén az orosz fűtőelemek 2027-2032-es „helyettesítésére” a francia Framatome-mal már le is szerződött. A magyar (és a francia) kormány erre nyilván az orosz fűtőanyag kiváltásaként tekint. Eszerint tehát már teljesítették is a brüsszeli kívánalmakat. A kiváltásra már megkötött szerződés ténye így – aminek nyilván költségvonzatait is ismerik - az egész áremelkedési fenyegetést értelmezhetetlenné teszi. Jóllehet a Framatome fűtőeleme közismerten „orosz licenc”, ami a Tvellel együtt Perger András szerint szintén könnyen egy Moszkva-ellenes uniós tiltólistára kerülhet. Tehát ebben az ügyben is parázs brüsszeli viták várhatók.

A szakember szerint az orosz fűtőelemek „érdemben” csak amerikai Westinghouse-zal válthatók ki. Más szakmai forrásaink becslései szerint utóbbi ára mintegy 30 százalékkal haladhatja meg az oroszokét. Bár ezt a környezetvédő nem véleményezte, felhívta a figyelmet, hogy a váltás nem okozott veszteséget az egyre több, Westinghouse-fűtőelemre átálló, orosz tervezésű európai – például bolgár, cseh, szlovák vagy finn – atomblokknak sem. Ugyanakkor a csere egy esetleges szerződéskötés után, engedélyezésekkel és tesztekkel együtt, becslései szerint legalább öt évet igényelne. Mindazonáltal egy ilyen váltás a (nukleáris áramtermelést egyébként ellenző) Energiaklub szakembere szerint is erősítené az ellátás biztonságát.

Bár az orosz energiát vásárló államokat Washington is kereskedelmi büntetésekkel fenyegeti, az Orbán- és Trump-kabinet barátsága töretlen. A két oldal nyilatkozatai egyaránt megerősítik, hogy a Westinghouse-fűtőelemek szintén szerepelnek a kétoldalú tárgyalások napirendjén.

Lapunk kapcsolódó kérdéseire  eddig sem az MVM Paksi Atomerőműtől, sem a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, sem az energiaügyi tárcától nem érkezett válasz.

A gáz- és olajárfenyegetés is kamu

A kormánypropaganda állításaival szemben a nyugati piaci áraknál általában egyáltalán nem olcsóbb orosz gáz kiváltása szakértők szerint legfeljebb évi százmilliárdos többletköltséggel járhat. Ez pedig szinte eloszlik a magas orosz gázárak kifizetését szolgáló költségvetési támogatás idén 880 milliárd forintos, de 2023-ban éppenséggel 2500 milliárdot is elérő keretében. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében a váltás és az esetleges többletköltség a szakértők szerint mindenképp megéri. Mindemellett azt is szükséges leszögezni, hogy a magyar lakossági energiaárak és az azt fedező költségvetési tételek meghatározási joga és felelőssége, változatlanul, kizárólagosan az Orbán-kormányé, hivatkozzanak akár bárkire is. Bár – Unió-szerte egyedüliként – orosz nyersolajat már csak a Mol vehet, szakmai számítások szerint annak kiváltása legfeljebb az olajcsoport nyereségét apaszthatja, mindennemű állami költségvetési többletteher nélkül.

Soha nem nyaralt még ennyi magyar turista Horvátországban - ezt 2019-ben, majd tavalyelőtt és tavaly újra elmondhatták az adriai vendéglátók az évről-évre növekvő tömeg miatt.