Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan ebben a hónapban megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést – jelentette be hétfőn a szövetség főtitkára. A londoni Királyi Külügyi Intézetben elmondott beszédében Mark Rutte közölte, hogy az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei ennek érdekében múlt heti brüsszeli ülésükön ambiciózus új védelmi képességi célokról állapodtak meg.
Ennek részletei titkosak, de a főtitkár szerint az elmondható, hogy ötszörösére kell növelni a légvédelmi kapacitások fejlesztését szolgáló ráfordításokat. „Oroszország már megmutatta, hogy miként tudja terrorizálni Ukrajnát a levegőből, ezért a NATO-nak is erősítenie kell légvédelmi pajzsát” – mondta.
„Katonáinknak több ezer további páncélozott járműre és tankra, több millió további tüzérségi lövedékre van szükségük, és meg kell dupláznunk a logisztikai, ellátási, szállítási és orvosi támogatáshoz szükséges képességeinket” – ismertette a prioritásokat.
A kormányok emellett további hadihajók, drónok, nagy hatótávolságú rakéták és repülőgépek beszerzését is tervezik – köztük legalább 700 amerikai gyártmányú F–35-ös harci repülőgépét – tette hozzá. „Ami a lőszert illeti, Oroszország három hónap alatt gyárt annyit, amennyit a NATO együttvéve egy év alatt” – figyelmeztetett a főtitkár.
Rutte egyebek közt azzal érvelt a kiadások megemelése mellett, hogy az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul.
A NATO június 24–25-i hágai csúcstalálkozójára előretekintve azt mondta: „Arra számítok, hogy a szövetséges vezetők megállapodnak abban, hogy a GDP 5 százalékát fordítják védelemre.” Ez hatalmas ugrás a jelenlegi 2 százalékos célhoz képest, amelyről először több mint egy évtizede állapodtak meg s amelyet Olaszország és Spanyolország csak idén fogadott el, vonakodva. Mindez része annak az erőfeszítésnek, hogy megőrizzék az 5 százalékos célkitűzést szorgalmazó Donald Trump amerikai elnök támogatását.
Mark Rutte nem nevezett meg határidőt a védelmi kiadások emelésére – jelezve, hogy erről még folynak a tárgyalások a szövetségesek között –, bár ő eredetileg 2032-t javasolta.
Más országok, köztük az Egyesült Királyság, jelezték, hogy 2035-re számítanak. A korábban 14 éven át Hollandia kormányát vezető Rutte Londonban találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel is, akinek nehéz lesz elfogadtatnia a védelmi kiadások ilyen mértékű növelését.
Miközben a NATO tisztviselői a híresen kiszámíthatatlan Trump hágai szereplésére készülnek, Rutte igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy az Egyesült Államok maholnap kivonhatja erőit Európából, mivel Kínát tekinti fő biztonsági fenyegetésének.
A beszéd utáni sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a hágai csúcs nyilatkozatában szerepel-e majd ismét, hogy (a szövetségbe 2022-ben, az átfogó orosz invázió megindítása után jelentkező) Ukrajna visszafordíthatatlanul úton van a NATO-csatlakozás felé, jóllehet ezt a Trump-kormányzat ellenzi, Rutte úgy válaszolt: várakozása szerint a kommüniké „igen összefogott és tömör lesz”, és nincs szükség arra, hogy minden korábbi állásfoglalás minden egyes mondatát megismételje.
NATO-hadgyakorlat zajlik Magyarországon
Több mint 3000 amerikai, magyar és spanyol katona éleslövészeten vesz részt június 9–22. között a Saber Guardian 25 művelet keretében a NATO közleménye szerint egy Budapest-közeli gyakorló- és lőtéren. Mint írják, a Magyar Honvédség 11. Gépesített Lövészdandárjának katonái fogadják szövetségeseiket egy nagyszabású hadgyakorlaton. Az amerikai hadsereg V. Hadteste 2. Páncélos Felderítő Ezredének és 12. Harci Helikopter Dandárjának katonái Németországból érkeztek a gyakorlatra. „Magyarország erős NATO-szövetséges (…) évtizedek óta nyitott az amerikai erőkkel történő együttműködésre” – mondta Charles Costanza altábornagy, a hadtest parancsnoka.
