Pokol Béla emeritus egyetemi tanárnak, korábbi alkotmánybírónak június 7-én érdekes cikke jelent meg a Magyar Nemzetben. A cikk első részében azt részletezi, hogy Magyar Péternek és a Tisza Pártnak miért nincs fikarcnyi esélye sem a győzelemre a 2026-os választásokon. Ennél sokkal fontosabb a második rész, amelyben javaslatot tesz az Alaptörvény 48/A. cikkel történő kiegészítésére, és ebben az „alkotmányvédelmi helyzet” fogalmának és az Alkotmányvédelmi Tanács intézményének bevezetésére.
Mindezt a szerző az „alkotmánypuccs” veszélyével indokolja, amely a cikk szerint akkor állna elő, ha balliberális, „izgága, forrófejű” jogászok ismét hangoztatni kezdenének olyan terveket, amelyek célja a sarkalatos törvények – beleértve az Alaptörvényt – megváltoztatása lenne az ehhez szükséges minősített országgyűlési többség nélkül, de persze a jelenlegi kormánypárt ellenzékének egyszerű többségével. Amit ezek szerint mégsem tart lehetetlennek, igaz csak 2030-ra.
A javasolt kiegészítés pont oda kerülne, ahová való, azaz a demokratikus kormányzást már most is csorbító különleges jogrend rendelkezéseihez. A szerző azt is egyértelművé teszi, hogy mindezt a jelenlegi ciklusban, addig kell megtenni, amíg a Fidesz kétharmados többsége még megvan.
A javaslat szerint akkor, ha a kormány vagy az Országgyűlés olyan intézkedéseket hoz, amelyekhez az Alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségének lenne joga, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész „alkotmányvédelmi helyzetet” kezdeményezhet, amelynek alapján az előzőek többségének egyetértésével létrejön az Alkotmányvédelmi Tanács (AT), amelynek a fent felsoroltak és az Állami Számvevőszék elnöke a tagjai. Ekkor az Országgyűlés működését felfüggesztik, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét az AT veszi át, majd 30 nap múlva az Országgyűlés új miniszterelnököt választ, ha pedig ez 15 napon belül nem sikerül, új választásokat írnak ki.
Azok a közjogi tisztségviselők, akiket a javaslat ezekre az intézkedésekre felhatalmazna, véletlenül kivétel nélkül a jelenlegi fideszes többség által több választási ciklusra (a köztársasági elnök kivételével 9-12 évre) „bebetonozott” pártkatonák.
Még a Holdról is látszik, hogy ennek a javaslatnak a célja nem más, mint egy esetleg – reményeim szerint – bekövetkező kormányváltás esetén a demokratikus választási eredmény érvényre jutásának megakadályozása. Ugyanis más észszerű magyarázata nincs. Részletesebben: a javasolt törvényszöveg feltételként befejezett alakzatra vonatkozik, azaz azok a jogszabályok, amelyekkel az alkotmányvédelmi helyzetet indokolnák, már hatályosultak, és a javaslat – szerencsére - nem is utal arra, hogy az alkotmányvédelmi helyzet ezen jogszabályok érvényét érintené.
Miért írom, hogy szerencsére? Azért, mert ezen jogszabályok esetleges alkotmányellenességének megállapítására az Alaptörvény 24. cikk (2) kitaposott utat tartalmaz. Ugyanis a képviselők legalább negyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az állampolgári jogok biztosa jogosult az ilyennek vélt jogszabályok normakontrollját kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál. Tehát nyilvánvaló, hogy az „alkotmányvédelmi helyzet” semmivel nem vinne közelebb a vélelmezett jogsértés reparálásához, mivel annak jelenleg is fennáll a bejáratott alkotmányos útja.
További kérdés, hogy mi történne akkor, ha a felfüggesztés alatt változatlan összetételű Országgyűlés 30 nap múlva a korábbi miniszterelnököt választja meg újra (ami nagyon is valószínű). Mivel a kihirdetésre okot adó(nak vélt) szituáció ugyanúgy fennáll, jöhet a következő „helyzet”? (A javaslatban nincs szó ugyanis arról, hogy ezt a szerepjátékot meddig lehet folytatni.) Mindezekből viszont csak egy dolog következhet: az, hogy az egésznek a célja a hatalom megragadása vagy visszavétele. A szerző által szabadalmazott „alkotmánypuccs” tehát tökéletesen találó kifejezés – csak éppen magára a javaslatra vonatkozóan.
Cikkem címe arra utal, hogy egyrészt nem lenne meglepő, ha a javaslatot a kormányoldal hozsannával fogadná, másrészt bizonyos vagyok abban, hogy a választásokhoz közeledve nem ez az utolsó olyan ötlet, amely a számukra nem kívánt választási eredmény esetén alkalmazandó, előre bekészített aknákat csomagolja be elsőre épnek tűnő jogi köntösbe. És minél közelebb lesznek a választások, annál kevesebb figyelem jut majd erre a köntösre. Most még van többségük hozzá.
A szerző mérnök-közgazdász.