Hiába az Orbán-kormány árrésstopja, nőtt az infláció

Nem működnek az árrésstopok, hiszen az infláció az áprilisi 4,2 százalékról, májusban 4,4 százalékra, az élelmiszerek drágulása 5,4 százalékról 5,9 százalékra gyorsult a KSH adatai szerint. A kormány április közepén vezette be az élelmiszereknél a árrés-stopokat – így érdemi hatásukat májusban kellett (volna) kifejteniük. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja szerint nem meglepő az árak emelkedése, hisz az árrésstop nem akadályozza meg a termelői árak begyűrűzését a fogyasztói árakba.

Az elemző szerint éves szinten 4,5 százalék lehet az infláció idén, vagyis az év második felében egy kicsit nő az árnyomás a gazdaságban – de annak oka a tavalyi év végi alacsony infláció is. Az árrésstopok hosszútávon korlátozzák az árversenyt, ráadásul az alacsony kereskedelmi árréstömeg miatt akár a kis – jellemzően falusi – élelmiszerboltok zárhatnak be. A kormány a most a vény nélküli gyógyszerek árát csökkenteti „önként” a gyártókkal, forgalmazókkal – ennek eredménye a veszteséges patikák bezárása lehet – mondta Molnár László.

Májusban 4,4 százalékra emelkedett az infláció, ez meghaladja az előző havi 4,2 százalékos ütemet és az elemzői várakozásokat, amely szerint a fogyasztói árak 4,2-4,3 százalékkal emelkedhettek volna. Az ármutató enyhe emelkedése egyben azt is jelenti, hogy megállt az infláció január óta tartó csökkenése. A magyar gazdaságban széles körű az árnyomás, hisz az élelmiszerek és a szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak egy év alatt, a szeszes italok, dohányáruk 7,3 százalékkal, a háztartási energiáért 5,3 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára csak 2,2 százalékkal emelkedett, míg az üzemanyagok ára 4,8 százalékkal csökkent – ez a két tétel javította az inflációs képet.

Különösen meglepő az élelmiszerárak emelkedése, ahol egy hónap alatt 0,6 százalékos növekményt mért a KSH az éves árindex pedig 5,4 százalékról 5,9 százalékra nőtt. A két mutató egyértelműen jelzi, hogy a kormány által bevezetett kiskereskedelmi árrésstopok nem igazán működnek. A KSH adatai szerint a várt 0 százalékkal szemben a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedtek májusban, ezen belül az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, ami szintén jól jelzi, hogy az árrésstopok hatása korlátozott. Az élelmiszerek áremelkedésében meghatározó volt az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése. A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1,0 százalékkal. A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak egy hónap leforgása alatt.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is megszólalt az infláció kapcsán: szerintük az árrésstopos termékek körében nem emelkedtek az árak, sőt sok esetben csökkentek. Az OKSZ szerint egyértelmű, hogy az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti. A legnagyobb láncok egymással szemben folytatott éles versenye révén éppen, hogy tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében. Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba - hangsúlyozták. Az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a legjobb akciók elindítását. Az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak – összegzi álláspontját az OKSZ.

Az NGM is közleményt adott ki az ügyben, de érdemben nem reagált az emelkedő inflációra és annak okaira, ellenben arról írtak, hogy „ a kormány minden esetben fellép az indokolatlan áremelések ellen, az árréscsökkentés továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, az érintett élelmiszerek 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a drogériai termékek ára 26,9 százalékkal lett kedvezőbb”. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról posztolt a Facebookon, hogy elkezdték bejelenteni önkéntes árcsökkentési vállalásaikat a magyar gyógyszerszektor szereplői, elsőként az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), a MAGYOSZ és a Richter. A Richter közlemény adott ki, eszerint egyes vény nélküli gyógyszerei árát a 2024 év végi szintre csökkentik. Ugyanakkor a fogyasztói ár alakulását befolyásolja a nagy- és a kiskereskedelmi árrés is, amelyre a Richternek nincs ráhatása. A cég várakozása szerint az árkorlátozás éves hatása 100 millió forint körül lehet, ami mind az inflációra, mind a cég eredményeire nézve marginális hatású.

Az elemzőket némileg meglepte az emelkedő árindex, vagyis a dezinfláció megtörése. Nagy János, az Erste Bank elemzője ősz végéig nem vár érdemi infláció-csökkenést. Az elemző megjegyzi. Az, hogy májusi infláció öt százalék alatt marad, az nagyban köszönhetően a kormány adminisztratív intézkedéseinek, amivel az probléma, hogy ezek kivezetése időzített árnyomást visz a gazdaságba, magyarán a 2026 július utáni inflációt emeli meg. Az elemző szerint további inflációs kockázatot jelent rövid távon, hogy bár most stagnál magyar gazdaság, de ha bekövetkezik a várva várt élénkülés, az további teret adhat áremeléseknek. Másfelől a munkapiac most már megfigyelhető lazulása (foglalkoztatottság visszaesése, bérdinamika lassulása) elsősorban a szolgáltatások terén mérsékelheti az árnyomást. Az Erste elemzője 4,7 százalékra taksálja az idei inflációt. Az MBH Bank elemző 4,5 százalékos éves drágulást várnak az idén, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Árokszállási Zoltán elemzési igazgató szerint a júniusi éves árindex a májusihoz hasonló, esetleg ezt kismértékben meghaladó lehet, aztán a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre a májusi szint fölé emelkedhet. Decemberre ugyanakkor ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció.