A 2023-as, másfél milliárd forintos nyereség után tavaly 23 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mátrai Erőmű – derül ki a leharcolt szénblokkokat üzemeltető, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől öt éve az állami MVM tulajdonába került, visontai MVM Mátra Energia nemrég leadott éves beszámolójából.
Bár az 1969 óta működő, lignittüzelésű „alaperőmű” az 1995-ös magánosítás után német többségi tulajdonosait busás nyereségekkel örvendeztette, 2017-től a kormányfői jóbarát többségi érdekkörébe kerülve már veszteségessé vált. Ez nem akadályozta meg Mészáros Lőrincet és a társait abban, hogy csaknem tízmilliárddal megcsapolja például a külszíni fejtések rendbetételére félrerakott tartalékokat. 2020-ban aztán, állami tulajdonban rögtön brutális, 43 milliárd forintos veszteség következett, tovább tetézve a zűrös adásvételre és a széntüzelés fenntartására költött, több százmilliárdnyi közpénz miatti berzenkedést. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azóta is kitartóan igyekszik az ügylethez kapcsolódó, az illetékes szervek által látványosan titkolt állami iratokat kiperelni. A tavalyi, ismételt gigaveszteséget három óvatos, néhány milliárdos nyereséget mutató év előzte meg.
Mátrai-feljelentés: A Legfőbb Ügyészséghez fordul Tóth BertalanA társasági beszámoló a tetemes állami mínusz okait kevésbé ecseteli, ha csak nem annyiban, hogy bár bevételeik 5 százalékkal 158 milliárdra nőttek, költségeik még inkább. Utóbbi fő oka levezetéseik szerint az uniós légszennyezési piacon fizetendő, egy év alatt 36 százalékkal 96 milliárdra ugró úgynevezett szén-dioxid-kvóta-költség, valamint 24 milliárd forint terven felüli értékcsökkenési leírás és várható kötelezettségekre 11 milliárdos többlet-céltartalék.
A társaság helyzete kétségkívül sajátos. Bár Orbán Viktor a kádári szocializmus hangján a Mátrai Erőművet ma is az országos áramellátás Paksi Atomerőmű utáni második legfontosabb egységének nevezi, a valóság, hogy a cég termelése egyre jelentéktelenebb. A beszámoló szerint tavaly előállított 2,8 terawattóra áram a 2017-es szint fele. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatása szerint, míg 2017-ben a szénalapú hazai áramtermelés az országos összesítés 15 százalékát tette ki, addig az érték tavaly már csak 6 százalékra rúgott. Az állam legnagyobb légszennyezőjének számító Mátrai Erőművön kívül ma már más egység Magyarországon széntüzeléssel nem állít elő áramot.
Az Orbán-kormány ellentmondásosan viszonyul a témához. A miniszterelnök a cég 2020-as felvásárlását akkor azzal magyarázta, hogy az egységet az addigi többségi tulajdonos – vagyis barátja, Mészáros Lőrinc - be akarta záratni, a kormány viszont óvná a sok ezer bányászállást.
Némiképp rosszmájú számítások szerint alighanem az ország és a mintegy 2 ezer munkavállaló is jobban járt volna, ha az azóta az egység életben tartására költött adószázmilliárdokat inkább végkielégítésekre költik.
Bár a környezetszennyező lignitblokkok eredetileg 2029-re tervezett bezárási dátumát a kabinet öt éve 2025-ig előrehozta, 2022-ben az energiaválságra hivatkozva visszaállították az eredeti dátumot. Ráadásul 2021 óta a pénzügyi egyensúly megtartása végett az erőmű uniós légszennyezési költségének tekinthető, évi több tízmilliárdos szén-dioxid-kvótakiadásokat is az állam állja. Igaz, Orbán Viktor azóta minden lehetséges brüsszeli fórumon az uniós szén-dioxid-tőzsde megszüntetése mellett érvel, még ha másutt, némiképp ellentmondásosan, a nagy légszennyezők kvótaterhelését követeli is.
Az Orbán-kormány azóta többször újfent hitet tett a lignitalapú, környezetszennyező mátrai áramtermelés fokozása mellett. Ennek nyomán januárban lapunk hasábjain Pej Zsófia, a környezetvédelemmel foglalkozó Energiaklub programvezetője is a szénblokkok mielőbbi leállítását követelte. Ugyanakkor a cég is készül a bányabezárásokra, közel negyvenmilliárdot tartalékolva e célra. A kabinet határozott nógatása ellenére a termelés mégis esik, amit az elöregedett alkatrészek miatt szaporodó üzemzavarok is fokoznak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A magyar nemzet köztudottan katonanemzetBizonytalan a szénbányászok jövője
Bár az MVM Mátra jelentése furamód nem említi, az anyavállalat, vagyis az MVM már szintén ismert, 2024-es, csoportszintű jelentése, a kormányelképzelésekbe illeszkedőn, a telep jövőképét főképp a 2028-ig helyben felépíteni tervezett, a jelenlegi névleges méret mintegy felét kitevő, 530 megawattos földgáztüzelésű blokkban jelöli meg. A kivitelezőket épp januárban nevezték meg, amelyeket – a sors sajátos fintoraként – szintén egy, Mészáros Lőrinchez kötődő cég vezet. Egy néhány tucatnyi személyzetet igénylő gázblokk ugyanakkor aligha oldja meg a több ezer szénbányásznak a kormánypropagandában a továbbműködtetés eredendő okaként hangoztatott foglalkoztatási gondjait – teszik hozzá szakértők.
