Szerdán az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta azt a konvergenciajelentést, amely szerint Bulgária teljesíti a fejlettségbeli felzárkózás négy szükséges feltételét – árstabilitás, rendezett államháztartás, stabil átváltási árfolyam, fenntartható kamatláb – ahhoz, hogy 2026. január 1-én bevezesse az eurót. Erre a balkáni ország készül is, már kinyomtatták az első olyan bolgár bankjegyeket, amelyeken a latin és görög felirat mellett cirill betűkkel az szerepel az EBPO, vagyis az, hogy euró.
Atanasz Pekanov közgazdász, korábbi bolgár miniszterelnök-helyettes a Politicónak még május végén úgy nyilatkozott, „az euróövezethez történő csatlakozás csak megerősíti Bulgária szuverenitását, hisz az ország részt vesz az Európai Központi Bank döntéshozatali folyamatában. Bulgária csatlakozásával 21-re növekedik az euróövezet tagjainak száma, ezt követően a bolgár jegybank elnöke hivatalosan is helyet kap az EKB kormányzói tanácsában.
A portál szerint Bulgária euróövezeti csatlakozása segítheti az országot a blokk többi országával folytatott kereskedelem fellendítésében, a tranzakciós költségek csökkentésében és brüsszeli befolyásának megerősítésében is. Problémát jelenthet azonban, hogy a lépés mögött nincs egységes társadalmi támogatás, a Euronews idézi is a Eurobarometer május végén közzétett felmérését, hogy miközben az Európai Unióban rekordmagas az euró támogatottsága, az eurózónába történő belépés küszöbén álló Bulgáriában az emberek fele sem támogatja bevezetését. Az Európai Unió egészében 74 százalék, az euróövezetben pedig a válaszadók 83 százalék támogatja a közös valutát, ehhez képest a bolgárok csupán 43 százaléka helyesli az euróövezeti csatlakozást, 51 százalékuk pedig egyenesen ellenzi. Az euró bevezetése ellen – írta meg a Népszava – a szélsőjobb tüntetéseket is szervez.
Bulgária már az euró kapujában áll, Magyarország még seholA kritikák mögött meghúzódó aggodalmak egyike, hogy az átállás minimum egyszeri áremelkedésekkel jár, ami főleg a vidéki területeken élő szegényebb háztartásokat sújtja, ugyanis a vállalkozások előszeretettel kihasználják a változó környezetet. Középtávon szintén probléma lehet, hogy az alacsony belföldi árak jellemzően igazodnak a magasabb európai normákhoz az eurózónán belüli megnövekedett kereskedelemnek köszönhetően. Ez a minta volt megfigyelhető a legutóbb csatlakozott országokban, például Szlovákiában (2009), Észtországban (2011) és Litvániában (2015), ahol kezdetben szintén az infláció emelkedését tapasztalták.
Rumen Radev bolgár elnök emiatt népszavazást tartana az euróövezeti csatlakozás témájában, csakhogy ez valószínűleg alkotmányellenes lenne. Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök pedig az ügyben úgy vélekedett, nincs értelme vitát indítani és félelmet kelteni az emberekben olyankor, amikor Bulgáriának bíznia kellene abban, hogy az euró bevezetése csak a gazdasága versenyképességének javára válik.
Mindenesetre Bulgária sikeresen teljesítette az euróövezeti belépési kritériumokat, ugyanis az inflációt sikerült a célértékre csökkenteniük, vagyis, hogy az ország átlagos inflációs rátájának 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között 1,5 százalékponton belül legyen a három legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós ország (ez jelenleg Írország, Olaszország és Luxemburg) inflációs rátájához képest.
A 2013-ban csatlakozott Horvátország után a 2007-ben csatlakozott Bulgária már a második olyan EU-tagország, amely később lépett be az Európai Unióba, de korábban vezeti be az eurót a 2004 óta EU-tag Magyarországál. (A 2004-es bővítési kör óta összesen három új tagja lett az Európai Uniónak, közülük 2026-ra csak Romániában marad, ahol nincs euró. Még.) Románia Figyelemre méltó, hogy szemben a bolgárokkal, az idézett tavalyelőtti Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok csaknem háromnegyede, 72 százaléka támogatná az euró bevezetését, ám az Orbán-kormány hallani sem akar erről, annak ellenére, hogy ez a legmagasabb támogató arány a nem euróövezeti uniós tagállamok között, ráadásul emelkedő a tendencia. Az ellenzők aránya hazánkban csak 25 százalék. Az Orbán-kormány egyelőre nem is kérte Magyarország felvételét a bevezetést megelőző ERM-II mechanizmusba, sőt, céldátum sincs.
