vers;anya;Ünnepi Könyvhét;emlékezet;

Áfra János: Anyám 1972-es emlékkönyvéből

Eddig nem tudtam, anyám,
mekkora múzsa vagy.

Mennyi barátod volt a varrodában,
mennyi jóakaród, titkos szerelmed,
nők, akik rímekben üzenték meg,
hogy szívesen gondoznák a kerted.
Egy falusi lánynak, aki épp felnőtt lett,
de még nem érthette őket.

Gesztenyehajad csodálták,
eltűnődőn fényes arcod, kedvességed –
gyöngybetűik magukért beszélnek.
Ahogy lapozgatom az emlékkönyvet,
szólongatva újra ők imádnak téged.
Tobzódó, slágergyanús költői képek
kavarják fel a nyugvó földet.

Egy szamárfülön feszültség villan,
magasba rántva tekintetem:
„Akasszanak fel a neved napján…”,
majd a sarkot felhajtva csattan:
„…a szekrényedbe egy új ruhát.”
És nevet, aki nem látta még,
mire képes ötven év.

Némi játék, és mennyi rím,
vágyakozás, jókívánság, ígéret.
Mennyi társ, de ha csak egy marad,
amikorra a dolgok tényleg elromlanak,
könnyebben megtartod magad.

Ti legalább a zörgő varrógépek
közt is hittetek a költészet erejében,
dehát hol vagyunk mi már ehhez?

„Rövid az élet, örök a sír” – olvasom
egy rajzolt rózsa alatt, és ideképzellek
töviseiddel, elomló vörös szirmaiddal,
a nehézkedő majdnemekkel együtt.

A növények halnak, az ember él –
egy nyolcmilliárd fejű szörnyeteg,
ami eltiporja a kerteket.

Áfra János

Kitakart anyám című verseskötete az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Imreh Sándor Menetmennek a költő családi fotóarchívumát feldolgozó grafikáival, Balogh Kristóf József szintén az analóg felvételekhez kapcsolódó festményével a borítón. A könyv budapesti dedikálása a Kalligram Kiadó standjánál lesz 2025. június 15-én (vasárnap) 16 és 17 óra között.