Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Csak egy baleset volt című drámájának ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Dzsafar Panahit húsz évre eltiltották a filmkészítéstől „rendszerellenes propaganda" miatt, miután 2009-ben a konzervatív Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újraválasztása ellen demonstrált. A rendező ennek ellenére titokban folytatta a munkát hazájában, de most először kísérte el legújabb filmjét a nemzetközi bemutatóra, és egyelőre nem tudni, hogy fogják-e érni retorziók hazájában 11. filmjéért, amely közvetlenül az iráni hatalmat és a biztonsági erők önkényét bírálja.
A titokban forgatott Csak egy baleset volt című filmben több női szereplő is fejkendő nélkül jelenik meg, s a világpremier előtti vörös szőnyeges bevonuláson a cannes-i fesztiválpalotába egyetlen színésznő sem viselte az Iránban nők számára kötelező hidzsábot, ami az iráni törvények alapján rendszerellenes propagandának és „obszcenitásnak” minősül.
A művészet provokál, kérdez, felkavar. A művészet mozgósítja legértékesebb, legélőbb részünk kreatív energiáját. Egy olyan erőt, amely lehetővé teszi, hogy a sötétséget megbocsátássá, reménységgé és új életté formáljuk át - indokolta a zsűri döntését Juliette Binoche. A kormányellenes propaganda miatt a börtönt is megjárt 64 éves rendezőnek – aki tizenöt év után először jelent meg filmje bemutatóján – Cate Blanchett adta át a fődíjat.
Tombol a sötét oldal, a világ a filmek szerint nagy bajban vanMint megírtuk, a 2025-ös cannes-i versenyprogram egyik szenzációja Dzsafár Panahi volt, aki jelen esetben – több évtizednyi eltiltás után, hiszen csak 2023-ben engedték ki a börtönből, miután éhségszójákba kezdett – el tudta kísérni a drámáját. A filmben több, korábban politikai okokból börtönbe zárt ember felismeri egykori kínzóját, ezért túszul ejtik őt és eldöntik, hogy végeznek vele. Csakhogy nem olyan egyszerű megölni egy embert annak, aki nem gyilkos. Ezért inkább megmutatják neki, hogyan érezték magukat az abúzus alatt. A filmet la vetítés után a színpadra érkező Dzsafár Panahi úgy kommentálta: hiába kerülsz ki a börtönből, addig rab maradsz, míg a rendszer nem dől meg.
Bizonyos értelemben nem én készítettem ezt a filmet. Az iráni iszlám köztársaság készítette, mert börtönbe zárt, ezzel pedig ihletett adott, hogy erről forgassak
– mesélte a rendező a film sajtótájékoztatóján. Emlékezett arra, hogy szörnyű körülmények között tartották fogva a börtönben, egy másfél méter széles és 2,5 méter hosszú cellában, ahol alig volt helye lefeküdni vagy sétálni, ha pedig vécére kellett mennie, ahhoz csengetnie kellett. Elmondta, naponta kettő, maximum három alkalommal mehetett vécére. A cellából csak bekötött szemmel mehetett ki, folyamatosan kihallgatták, gyakran napi nyolc órán keresztül. Arra a kérdésre, hogy nem fél-e a Cannes-ból hazamenni a hazájába, ő és a stábja büszkén mondta, hogy nem. Börtönbe kerülhetnek? Számolnak ezzel a következménnyel. Azért, ez már több, mint elhivatottság a művészet iránt.
Bár Dzsafar Panahi a kortárs iráni mozi egyik legtöbb díjjal elismert filmrendezője - 2015-ben Taxi Teherán című drámájával elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve-díját, 2018-ban pedig a cannes-i fesztiválon a Három nő című filmjének forgatókönyvéért kapott elismerést - ahhoz sem ő, sem a közöség nincs hozzászokva, hogy személyesen ünnepeljék. Itt nincsenek medvék című legutóbbi alkotása 2022-ben a velencei filmfesztiválon debütált, ahol egy üres székkel hívták fel a figyelmet arra, hogy a rendezőt hazájában bebörtönözték.
A csaknem kétórás, francia támogatásból készült és Franciaországban megvágott Csak egy baleset volt című dráma egy közönséges közúti balesettel kezdődik. Miután az éjszaka közepén elütött egy állatot, Eghbal egy autószerelőhöz hajt, aki azonban láthatóan azonnal megdermed, miután biztos abban, hogy egykori börtönőrével van dolga, aki a legsúlyosabb bántalmazásoknak vetette alá. Elindul az autós nyomába, elrabolja az utcán, majd a sivatagban élve el akarja temetni. Eghbal azonban mindent tagad, az autószerelőt pedig kétségek gyötrik: vajon tényleg megtalálta-e azt a férfit, aki tönkretette az életét, vagy egy ártatlan embert bántalmaz? Az igazság kiderítésére az autószerelő összegyűjti kínzója többi áldozatát, és egy kisteherautóban furikázva a városban megvitatják a magánbosszú értelmét. Van, aki minden további nélkül végezni akar az elrabolt férfival, mások vonakodnak, tartva attól, hogy pont úgy viselkednek, mint az iráni hatalom, amely bebörtönözte őket. Az abszurd és komikus jelenetekkel teli film elmélkedés az igazságszolgáltatásról és a bosszúról az önkénnyel szemben.
A másként gondolkodó Dzsafar Panahit 2022 júliusában másodszorra vitték börtönbe, hogy folytassa a 2010-ben rá kiszabott, de akkor két hónap után felfüggesztett hatéves börtönbüntetés letöltését, majd 2023 februárjában szabadlábra helyezték. Ő a második iráni rendező, akinek filmje elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban. Abbasz Kiarosztami - aki Panahi mestere volt - A cseresznye íze című filmjéért 1997-ben vehette át a fődíjat.
Tavaly egy másik iráni filmes, Mohammad Raszulof is egy titokban forgatott, rendszerellenes filmmel illegálisan érkezett (A szent füge magja) Cannes-ba, ahonnan nem tért haza Iránba, azóta is Németországban él.
A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Joachim Trier norvég rendező és állandó színésznője, Renate Reinsve legújabb közös filmjének, a Sentimental Value-nak ítélte. Az alkotás - amelynek férfi főszereplője Stellan Skarsgard, és amelyben egy hollywoodi sztár, Elle Fanning is szerepel - 19 percig tartó tapsot kapott a díszbemutatón, amely arekord volt a fesztiválon. Az Ingmar Bergman szellemi örökösének is tekintett norvég rendező filmje egy értelmiségi család története. Főhőse egy idős rendező, aki korábban nem igazán foglalkozott két lányával. Egyikőjük színházi színésznő lett, akinek az apa várhatóan az utolsó, életrajzi filmjének főszerepét ajánlja fel, a kisebb pedig történész. Elle Fanning gyakorlatilag önmagát alakítja a hollywoodi színésznő szerepében.
Renate Reinsve: Egy szuperhősfilmet nem vállalnék el, mert röhögőgörcsöt kapnék a párbeszédek közbenA legjobb férfi alakítás díját a zsűri a 48 éves Wagner Moura brazil színésznek ítélte a Kleber Mendonça Filho rendezte A titkos ügynök című thrillerben nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás díját egy kezdő színésznőnek, a 23 éves francia Nadia Mellitinek ítélte a zsűri, a Hafsia Herzi harmadik nagyjátékfilmjében (La petite derniere - A kishúg) nyújtott alakításáért.
A rövidfilmes Arany Pálmát Tawfeek Barhoma palesztin rendező I'm glad you're dead now című francia-görög-palesztin koprodukcióban készült filmje érdemelte ki. Ebben a kategóriában versenyzett Kenyeres Bálint No.3 (The Spectacle) című alkotása is.
