– Amióta a máltaisok működtetik az iskolát, sokkal nyugodtabb a légkör. Nem járnak be az asszonyok pofozkodni, ha valami sérelem éri a gyereküket, a fiaink meg a lányaink, unokáink is szívesebben mennek iskolába, mint annak előtte, nem kell őket noszogatni – mesélte Lakatos Julianna és Beri Róbertné Anna, miközben a nyírpilisi iskola udvarán épp az itt népszerű, liszttel sóval és szódabikarbónával készülő bodagot sütötték, olajban és a platnin. Mind a két asszony közmunkásként dolgozik, az óvodában és az iskolában segítenek.
Jánkmajtistól Csökölyig, Lácacsékétől Zádorig, Tiszabőtől Alsószentmártonig, az ország legkeletibb, szabolcsi felétől a legdélebbi, baranyai, somogyi vidékekig, a néhány tíz fős lélekszámú közösségektől az ezer, kétezer fő feletti falvakig háromszáz nehéz sorsú települést karol fel a Felzárkózó Települések (FETE) program, amelyet 2019-ben indított útjára a kormány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bízva meg annak megvalósításával. Egyes szociális szakemberek szerint az állam ezzel, mint kutya a vizet, lerázta magáról a legproblémásabb térségek ügyét, épp azokét, ahol lenne feladat bőven, hiszen gyakran már az alapvető szolgáltatások sem elérhetők.
Nincs iskola, hiányzik az orvos, a védőnő, bezárt az utolsó kisbolt és kocsma is, ahol nagy gond a cigányellenesség, a munkanélküliség.
A településeket fokozatosan vonták be a programba, amelynek második szakasza 2024-ben kezdődött és 2029-ig tart. Ennek nyitórendezvényét tartották kedden háromszáz település egyikén, Nyírpilisen. Magyar-Kósa Tímea, az itteni máltais iskola és óvoda igazgatója később lapunknak megerősítette a két asszony szavait., hozzátéve: a elmúlt öt évben, amióta átvették az intézményt, nincs lemorzsolódás, mindenki elvégzi a nyolc osztályt, s zömük érettségit is adó középiskolába jelentkezik innét. Beri Márk polgármestertől pedig megtudtuk: az 1060 fős faluban 160 iskolás és 80 óvodás gyerek van, a felnőtt lakosság nagy része pedig közmunkaprogramban dolgozik: jelenleg 190 ilyen státuszt tartanak fent, míg a felnőttek kisebb része környékbeli gyárakban, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nyíregyházán dolgozik. A helyi iskolát és óvodát is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartja fent, de jelen van a faluban a Tutor-Alapítvány is.
„Nem érzik jól magukat az emberek, feszültek ebben a nincstelenségben, amit az alsó réteg nagyon megérez”– Nekünk az egyik legfontosabb missziónk ez a háromszáz település, amelyek az elmúlt évek során elképesztő gyorsan tudtak fejlődni. Ebből is látszik, hogy nincsenek „menthetetlen közösségek”, s amit mi csinálunk, az nem egy „település-hospice”, hanem valódi értéket teremt – mondta köszöntőjében a keddi nyitórendezvényen Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője. Lantos Szilárd, a Szeretetszolgálat modellprogramjainak irányítója mindehhez hozzátette: a legfontosabb, hogy nem az íróasztal mögül segítenek, hanem jelen vannak a családok életében, s közel menve varázslatos pillanatokat élnek meg velük együtt.
A FETE-programok második szakasza tavaly januárban kezdődött el, s az év végére immár mind a háromszáz kijelölt településen elindulnak majd azok a segítő kezdeményezések, amelyek a fogantatástól végigkísérik a gyerekeket az oktatási karrierjük végéig, azért, hogy felnőttként, önmagukról és a családjukról gondoskodni képes állampolgárokká váljanak. – Jómagam olyan faluban kezdtem el dolgozni annak idején, ahol látszólag rendben mentek a dolgok. De kiderült, hogy nincs védőnő, gondok vannak óvodával, a gyerekek pedig a középiskolából kikerülve később nem tudnak mit kezdeni magukkal, mert nem sikerült elsajátítaniuk a munkaerőpiac által elvárt alapvető készségeket – mondta Lantos Szilárd.
– Nógrádmegyert, a szülőfalumat bizonyára szereti a Jóisten, hiszen még megmaradt, életben van – ezt már Rácz Béla az Egy Magyarország Egyesület elnöke mondta azon a pódiumbeszélgetésen, ahol Németh Nándorral, a FETE program értékelési vezetőjével és Eperjesi Tamással, a Magyar Református Szeretetszolgálat vezető tanácsadójával a felzárkóztatás nehézségeit taglalták. Rácz szavai szerint
az a fajta kapitalista-globalista szemlélet, ami ma az ország jó részén uralkodik, nem tesz jót kistelepüléseknek, és erősen kérdéses,
hogy az állam miért nem vállal határozottabb szerepet, hiszen a FETE program egyfajta fontos, azonnali, de rövidtávú tűzoltás, de közép-, és hosszútávon nem jelent a gazdasági és szociális problémákra megoldást.
Utolsó esély
A legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére indította el a FETE-programot a magyar kormány 2019-ben. – Minden bizonnyal az utolsó percekben, hiszen a KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évekkel, évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra, és ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel lehetséges – olvasható a Máltai Szeretetszolgálat elemzésében. Ezekben a községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett emberek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol.
A Felzárkózó Települések program indulásakor 31 településen nyolc szervezet kezdte meg a munkát, 2024-ben már 238 helyszínen zajlott ez, 28 megvalósító szervezet közreműködésével, míg a szakaszos bővítéssel 2025-ben érik el a 300-as létszámot. A leszakadó településekre nem központilag eldöntött, „egyen-szabású” segítség érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések arról, hogy az adott helyszínen fennálló problémák milyen beavatkozást igényelnek. - Munkatársaink nem előkelő idegenek egy fővárosi irodából, vagy kéthetente egyszer odatévedő szakértők, hanem a faluban állandóan megtalálható szociális munkások, akik aktív jelenlétükkel folyamatosan részesei a település mindennapjainak, így a felvetődő problémákra gyors és pontos választ, megoldást tudnak adni. Ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a problémák feltárásával, az igények megfogalmazásával és a lehetőségek realizálásával a kirekesztett, mélyszegénységben élő társadalmi csoportok is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra – fogalmazott a szervezet.
Babacsomagtól az ivartalanításig
A máltaik Nyírpilisen bemutattak néhányat azon programok közül, amelyeket a FETE-falvakban eddig bevezettek. Kohányi Miklós a szeretetszolgálat felelős állattartásért indított programjának vezetője elmondta: az érintett 300 településen az elmúlt hat évben közel 4000 kutyát műtöttek meg, és több tízezerre tehető azoknak az ebeknek a száma, amelyeknél ivartalanítást végeztek, védő oltást adtak, féregtelenítettek. Egy műtő-, és egy lábadozó kisbusszal járják az országot, és igény szerint minden olyan felzárkózó településre elmennek, ahol legalább 30-40 kutyát meg tudnak vizsgálni egy nap alatt. Beszédes szám, hogy csak ezen a háromszáz településen több mint 15 ezer kóbor állat van, meglehetős gondot okozva, hiszen falkába verődve, élelem után kutatva agresszívvá válhatnak. A másik helyszínen Kozák Györgyné, a Tutor Alapítvány munkatársa a Jelenlét irodában épp egy GYES-t igényló papírt töltött ki egy háromgyerekes anyukának: ő 2018 óta dolgozik segítőként a faluban, előtte maga is közmunkás volt. Szabó Johanna, az egészségügyi vizsgálati busz asszisztense arról beszélt, hogy a mozgó járattal olyan településeket is el tudnak érni, ahol az ott élők híján vannak ilyen szolgáltatásnak. A vérnyomásmérésen és légzésvizsgálaton át a vércukorszint megállapításáig számos vizsgálatot el tudnak végezni, de nyomon követik akár a vérnyomásnaplókat, ha kell, vért vesznek, vagy éppen tanácsokat adnak. A focipályán az ország legjobb free style futballistái mutatták meg helyi gyerekeknek a legérdekesebb fogásokat, ezzel a foglalkozással idén kilencven helyszínre jutnak majd el. A szemközti Babaház vezetője pedig arról beszélt: szinte már a fogantatás pillanatól végig kísérik a gyerekeket, felkészítik a szülésre az édesanyákat, babacsomagot adnak az újszülötteknek, s mozgásfejlesztéssel, tanácsadással kísérik őket egészen óvodás korig.
