Csendben lezárta a Stop Soros törvényről szóló kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság – vette észre a Népszava.
A törvény egyik vitatott pontja a menedékkérők segítését végző civilek büntethetősége volt, amiért az Európai Unió Bírósága el is marasztalta hazánkat 2021. novemberi ítéletében. Egy évre rá, 2022 decemberében aztán egy salátatörvénybe rejtve át is alakította a kormány a magyar szabályozást, hogy megfeleljen a bírósági ítéletnek. Ugyanakkor magyar civilek szerint a változtatás akkor nem orvosolta maradéktalanul az uniós kifogásokat. Ilyen esetekben az Európai Bizottság meg kell vizsgálja, hogy az ő értékelésük szerint megfelelően végrehajtja-e a tagállam az ítéletet. Ekkor vagy lezárhatják az ügyet, ha szerintük maradéktalanul átültették a döntést, vagy újrakezdhetik a procedúrát, ahol megpróbálják meggyőzni a tagállamot a törvény újbóli átírására. Az értékelés így évek óta húzódott, ami általában azt jelezné, hogy a kormány és az Európai Bizottság között folytatódhatott párbeszéd. Kérdésünkre
az Európai Bizottság eddig nem kommentálta, hogy mi alapján ítélték úgy, hogy a például az ügyvédek jogait is sértő gumiszabályok megfelelnének az uniós jognak.
2018 júliusában elsőként a Népszava írta meg, hogy a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság. Egy évvel később az eljárást bírósági szakaszba léptették, mert az Orbán-kormány nem adott kielégítő választ az EB-nek az ügyben feltett kérdéseire. Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával.
Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. 2021 novemberében aztán az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Stop Soros ellentétes az uniós joggal, amellyel sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze.
Egy másik migrációs ügyben azonban élesebben lépett fel Budapest ellen a Bizottság, bíróságra vitték azt, hogy Magyarországon embercsempészeket engedtek szabadon. Ez ugyanis több ponton ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot az embercsempészek szabadon engedése miatt