A kis siker is siker: a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elérte, hogy a Nemzeti Választási Iroda tavaly év vége óta a tényleges lakóhely szerint is közli a választásra regisztrált külhoni magyar állampolgárok névjegyzéki adatait. Korábban csak értesítési cím szerinti bontásban ismerhettük meg a kimutatást. Mivel értesítési címként e-mailt is meg lehet adni, az adatsorból nem derült ki, hogy a levélben szavazó kettős állampolgárok melyik országban élnek valójában.
Pillanatnyilag mintegy 438 ezren szerepelnek a külhoni magyarok választói névjegyzékében, tehát ennyien jogosultak arra, hogy – bár nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – kettős állampolgárként listás szavazatot adhassanak le az itteni parlamenti választáson. A legtöbben közülük (több mint 287 ezren) Romániában élnek, a második helyen Szerbia szerepel (83 ezer). Az a közel 32 ezer magyar szavazó, aki „kettős állampolgárságot tiltó országban” él – ilyen például Ausztria, Szlovákia vagy Ukrajna –, összevont kategóriában szerepel. Elkerülendő a diplomáciai bonyodalmakat, esetükben a statisztika nem tartalmaz országonkénti bontást.
A Fidesz eredetileg azt ígérte, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz nem társul majd szavazati jog. Aztán mégis így lett. A határon túliak 2014 óta vehetnek részt levélszavazatokkal a magyarországi választáson, a névjegyzékbe bejelentkezők túlnyomó többsége a Fideszt támogatja. A Political Capital számításai szerint a levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot hoztak a Fidesznek, 2018-ban nem voltak hatással a végeredményre, 2022-ben viszont két mandátumot is „átfordítottak” a Fidesz javára: egyet a hatpárti ellenzéki lista, egyet a Mi Hazánk kárára.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta:
attól még, hogy a névjegyzéki nyilvántartás örvendetes módon átláthatóbb lett, a legsúlyosabb problémák nem szűntek meg. A kettős állampolgárok regisztrációja tíz évre szól, ha pedig valaki „választási aktivitást mutat” – azaz részt vesz egy választáson –, a tíz év számítása újra kezdődik.
Senki sem ellenőrzi, és Magyarországról nem is tudja ellenőrizni, hogy a névjegyzékben szereplők életben vannak-e még. A levélben kiküldött szavazólapot elhunytak hozzátartozói is átvehetik, és nincs gyakorlati akadálya annak, hogy szavazzanak a halott rokon helyett.
– A megoldás az lenne, ha minden választás előtt kötelezővé tennék a regisztrációt – mondta László Róbert. Csakhogy a Fidesznek nem érdeke, hogy szigorításokat, adminisztratív szűrőket iktasson be a rendszerbe. Hiszen – ahogyan a Political Capital szakértője fogalmazott –
a Fidesz számára az a legértékesebb külhoni állampolgár, aki már regisztrált.
A kormánynak az sem érdeke – folytatta László Róbert –, hogy megszüntesse a látványos igazságtalanságot a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok és a magyarországi lakcímmel rendelkező, de tartósan külföldön élő magyarok között. Utóbbiaknak, akik jellemzően nem a kormánnyal szimpatizálnak, nincs lehetőségük levélben szavazni. Sokuknak indokolatlanul nagy, gyakran leküzdhetetlen nehézséget okoz, hogy a lakóhelyüktől távol lévő külképviseleten élhessenek szavazati jogukkal. A megkülönböztetés annak ellenére diszkriminatív, hogy az Alkotmánybíróság azt nem ítélte alaptörvény-ellenesnek.
Egyik jelentésében a TASZ is felhívta a figyelmet arra az Erdélyben és a Vajdaságban bevett gyakorlatra, hogy a szavazólapokat tartalmazó borítékokat nem a posta, hanem fideszes kötődésű szervezetek kézbesítik ki, vagy gyűjtik be. A TASZ szerint ki kellene zárni azt a lehetőséget, hogy a „szavazási levélcsomagok” kézbesítését „közvetlenül vagy közvetetten érdekelt szereplők végezzék, vagy a kézbesítésben bármilyen módon közreműködjenek”.
Ehhez azonban – ahogyan a többi, a választási eredményt torzító anomália esetében is – jogszabályi módosításra lenne szükség. László Róbert biztosra veszi, hogy amíg a Fidesz kormányon van, ez nem fog megtörténni.
Fiókba ment terv
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke tavaly nyáron állt elő azzal, hogy a hozzá eljutott információk szerint a Fidesz hét egyéni választói körzetet alakítana ki Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken. Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő hasonlóan értesült, a Kormányzati Tájékoztatási Központ ellenben mindezt ostobaságnak minősítette. László Róbert akkor a Népszavának arról beszélt, hogy az elképzelés megvalósítása komoly belföldi és külpolitikai kockázatokkal járna a Fidesz számára. Azóta nagy a csend a téma körül, nincs jele annak, hogy a kormánynak valóban lenne ilyen szándéka.
