Több ezer önkormányzati köztisztviselő lép sztrájkba szerda reggel, és ez még csak a kezdet

Április 23-án, szerdán lépnek sztrájkba az önkormányzati köztisztviselők, többek közt a fizetésük megemelését, a köztisztviselői életpálya és a valós előmeneteli lehetőség visszaállítását, illetve a bérek automatikus, az infláció mértékének megfelelő emelkedését követelve.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) lapunknak is eljuttatott közleményében leszögezte, a kormány nem hajlandó tárgyalni a kormánytisztviselők fizetésemeléséről. A bértárgyalásokon a főispánok nem voltak hajlandóak részt venni, noha az ő feladatuk lenne, helyette megfenyegették a sztrájkra készülőket.

Az érdekképviselet leszögezte,

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak elmondta, szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő. Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők és a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt akarják elérni, hogy

• érdemben emeljék meg a gyakran alig nettó 230-280 ezer forintos fizetésüket. Ugyanis 2008 óta változatlan az az illetményalap, amelyet felszorozva – a végzettséggel és a tapasztalati évekkel kombinálva – számítják ki a köztisztviselők bérét. A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

• állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, megfelelő fizetésekkel. 

• rendezzék törvényben a bérek (illetményalap) évenkénti automatikus emelését az infláció mértékének megfelelően, vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan, hasonlóan a polgármesterek béréhez.

• kapják meg központi állami támogatást az önkormányzatok a megemelt törvény szerinti illetményalap kifizetéséhez. 

• módosítsák a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit, oly módon, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez. 

• egészüljenek ki a bértáblák 18-dik és 19-dik fokozattal, tekintettel a nyugdíjkorhatár jelentős megváltozására.  

• vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az „átlagos 1 millió forintos átlagbér”. 

• tartsanak lépést a diplomás fizetések a diplomás átlagbér emelkedésével. 

• legyen egyeztetés a munkáltató és a szakszervezet között a bérek áttekintésére, átláthatóságára, felzárkóztatására. 

A szakszervezeti vezető a portálnak arról is beszélt, hogy egy eredményt már biztosan elértek: a kormány nemrég bejelentette, hogy a következő hónapokban két lépésben, kétszer 15 százalékkal emelik majd meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Ezeken a helyeken végzi a munkáját a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százaléka, az ő béremelésüket tehát az állam finanszírozza. A nagyobb településeken viszont (vagyis az önkormányzati köztisztviselők 60 százalékának esetében) többnyire nem lesz pénz semmilyen fizetésemelésre, az állam ugyanis nem biztosít forrást, a kivetett szolidaritási hozzájárulási adó pedig túl nagy terhet jelent a városoknak. Volt olyan település, ahol még a létszámot is csökkenteni kellett. 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közölte, szolidáris a tisztességes megélhetést biztosító bérekért küzdő köztisztviselőkkel, és támogatja sztrájkköveteléseiket, valamint a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) is szolidaritási nyilatkozatot adott ki. A Vasas és más szakszervezetek kedden szolidaritási menetet tartottak a Győri Ipari park területén.

A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a hvg.hu megkeresésére azt közölte, álláspontjuk szerint a szakszervezet nem a törvényeknek megfelelően szervezte a sztrájkot, ezt pedig a bíróság is megállapította. „A bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett” – közölte a tárca. Hozzátette: „Jogszerű kezdeményezés esetén természetesen a kormány eleget tesz a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek, és a sztrájk jogosságától/jogellenességétől függetlenül elkötelezett a köztisztviselők és kormánytisztviselők illetményemelése iránt”.

Az MKKSZ egyébként még márciusban úgy fogalmazott: „elég volt a kormányzati mellébeszélésből, hogy átlagban nettó 500 ezer forintot kapnak a köz szolgálatában dolgozók. Ez egy hazugság! A miniszterek, államtitkárok igen, a többszörösét is, de aki ügyintézőként, kormánytisztviselőként dolgozik például egy kormányablakban-, földhivatalban, vagy minisztériumi országos főhatóságnál-, illetve köztisztviselőként a helyi önkormányzati hivatalban, annak felkopik az álla”. A szakszervezet azt is nehezményezte, hogy miközben Orbán Viktor fizetése március 1-től 7,1 millió forintra nőtt, a munkavállaló kormánytisztviselők bére miért nem emelkedik automatikusan.

Boros Péterné közölte, a szerdai sztrájk még csak a kezdet, terveik szerint ugyanis később hasonlóan küzdenek majd az alacsony fizetések ellen a kormánytisztviselők is. Esetükben még nem bírálta el jogerősen a bíróság azt a beadványt, amely a sztrájk legális megtartásához szükséges – ha ez megtörténik, akkor még többen tagadhatják meg a munkát.