Vázlatszintű terveket mutattak nekünk a Diákvárossal kapcsolatos minisztériumi egyeztetésen, amelyből csak annyit lehetett kivenni, hogy a korábbi győztes Snohetta-féle mesterterv erősen lecsupaszított változatát valósítanák meg. A terület szívében lévő védett és a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület mellett megépülne a számunkra fontos 12 ezer kollégiumi férőhely, ám ezen kívül nem sok minden maradna az eredeti tervből– válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere, aki szerint ennél több biztosítékot jelenleg nem kaphatnak arra, hogy valóban magyar diákoknak, megfizethető kollégiumi helyekkel épül meg a diákváros.
A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzatnak valójában nem sok mozgástere volt abban, hogy átadja-e a beruházáshoz a tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanokat, a parlament ugyanis tavaly decemberben egy salátatörvénybe rejtve módosította az eredetileg Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetemnek átjátszandó terület fejlesztésére létrehozott alapítványra vonatkozó rendelkezéseket, köztük a nevét és a feladatát is. A törvényben azt is rögzítették, hogy a régi-új alapítvány a célok elérése érdekében használja majd fel a még 2021-ben kapott 600 millió forintos tőkét, a 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást, illetve a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant. De nem csak ezt.
Karácsony Gergely a hivatal munkatársaival tölti fel a felügyelőbizottságokat, a Fidesz maga szavazta le a saját Diákvárost érintő javaslatát a Fővárosi KözgyűlésbenA jogszabályban arról is rendelkeztek, hogy a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat az állam a közfeladat megvalósítása érdekében kisajátítsa. A forgalomképes ingatlanokért az állam kártérítést fizet. Ennek összegét piaci értékbecslők bevonásával a Rákosrendező ügyében is eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) határozta meg.
Ferencváros esetében ez egy nagy, 9500 négyzetméteres telket, három 2-3000 négyzetméteres telket és további 18 vékony, keskeny, önmagában lényegében nem is beépíthető nadrágszíjparcella átadását jelentette. A 22 forgalomképes ingatlanért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizet az állam
– tájékoztatta lapunkat Baranyi Krisztina polgármester, aki azt is elárulta, hogy a napokban állítják ki a számlát, remélik mielőbb megérkezik a pénz.
A fővárosi önkormányzat esetében egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról kellett megegyezni. A folyamat még itt sem zárult le, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által ajánlott 400 millió forintos kártérítési összeg elfogadhatónak tűnik, a főváros által alkalmazott értékbecslők is hasonló eredményre jutottak. A tervezésbe egyelőre nem vonták be a fővárost, de ezt aligha kerülheti el a minisztérium, hiszen az építési engedélyek kiadásához a fővárostól, illetve cégeitől több hozzájárulást is be kell szerezni, hiszen a Diákvárost a fővárosi út-, víz-, csatorna és elektromos hálózatra kötik majd rá.
Csak egy magyar diákoknak épülő diákváros lehet
Ahogy arról korábban a Népszava is beszámolt: az első körben olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területre több ütemben kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat ellátó új városnegyed építését tervezték. Ennek szellemében írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a projektet akkor felügyelő, Vitézy Dávid Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A győztes oslói székhelyű Snohetta építésziroda mesterterve lenyűgöző lagúnavárost álmodott a soroksári Duna-ághoz, amelynek szíve a műemléki védelem alatt álló egykori Nagyvásárcsarnok épületegyüttese volt, amelyet egy főtér kapcsolt volna a Duna-parthoz. Azután megjelent a Fudan Egyetem és a kormány a kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost a korábbi tartalékterületekre tolta át, amely a fejlesztési terület északi, forgalmas, utakkal szétszabdalt része, zömében önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal. A műemléki védettséget élvező Nagyvásártelepet és környékét a kínai campus kapta volna meg. A projekt megvalósítására 2021-ben létrehozták a Fudan Alapítványt és jól ki is tömték. Csakhogy közben belecsúsztak a 2022-es országgyűlési választási kampányba, amikor már nem akartak szembe menni a kínai egyetemmel szemben felhorgadt népharaggal, bár Csák János akkori kulturális miniszter 2023-ban azért még tárgyalt a Fudan Egyetem képviselőivel ez ügyben. A IX. kerületi és a fővárosi önkormányzat már az elején leszögezte, hogy csak egy magyar diákoknak épülő diákváros céljaira adják át az ingatlanokat.
