Lauer Péter: Lenni kell

Lenni kell valaminek
a sötéten túl, valami
fénynek a legvégén innen.
Tudom, egy elkorhadt fa
holnap is veti árnyékát,
még ha a szél lassan
le is dorgálja leveleit,
törnek az ágak, mint
az üvegcsont,
s a kéreg foltokban
omlik rozsdás avarra.
Még sincs pihenés,
madarak érkeznek,
tojás pulzál a
repedt ágvillában,
férgek kelnek ki
apró göbökben,
végül a szürkülő test
mohazöld színre vált.
Többé nem magára hagyott;
újra élettel teli.