Ukrajna;háború;Egyesült Államok;Marco Rubio;orosz megszállás;

Az Egyesült Államok szólt, hogy ha nincs előrelépés, néhány hét múlva kiszáll az oroszok és az ukránok közötti közvetítésből

Van fontosabb a békénél. 

Donald Trump amerikai elnök hamarosan lezárhatja az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás közvetítésére tett erőfeszítéseit, amennyiben nem történik gyors és egyértelmű előrelépés.

Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt – írja a Reuters –, miután európai és ukrán vezetőkkel találkozott Párizsban. – Nem fogjuk ezt még hetekig-hónapokig folytatni. Nagyon gyorsan el kell döntenünk, hogy ez megvalósítható-e a következő hetekben – mondta a politikus, aki jelezte, erről napokon belül döntés várható. – Az elnök ezt nagyon komolyan veszi. Rengeteg időt és energiát szentelt ennek… ez fontos, de sok más, legalább ennyire, ha nem fontosabb dolog is zajlik, ami megérdemli a figyelmünket - fűzte hozzá Marco Rubio. 

A nyilatkozat időzítése arra utal, hogy bár történt némi előrelépés az amerikai–ukrán tárgyalásokon, az nem elég meggyőző a Fehér Ház számára.

Donald Trump amerikai elnök egy napja arról beszélt, hogy akár már a jövő héten sor kerülhet egy megállapodás aláírására Ukrajnával, amely az Egyesült Államok számára hozzáférést biztosítana az ásványkincseihez. Egy hasonló kezdeményezés februárban meghiúsult, miután Donald  Trump elnök és JD Vance alelnök  összeveszett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban.

A csütörtöki párizsi tárgyalás volt az első jelentősebb, magas szintű találkozó, amelyen Donald Trump béketervét európai országok részvételével is megtárgyalták. Marco Rubio a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy az amerikai javaslat biztató fogadtatásban részesült, Volodimir Zelenszkij hivatala építő jellegűnek és pozitívnak minősítette az egyeztetést. Az amerikai külügyminiszter pénteki kijelentései arra utalnak, hogy egyre nagyobb feszültség érzékelhető az amerikai kormányzaton belül a geopolitikai problémák elhúzódása miatt. Bár Donald Trump a 2024-es amerikai elnökválasztás előtti kampányban többször ígéretet tett arra, hogy a megválasztása után akár 24 óra alatt békét teremt az orosz-ukrán háborúban, ebből az említett veszekedésen kívül hónapok múltán is csak annyi lett, hogy Oroszország megszegte egy átmeneti tűzszünet előírásait is.

Marco Rubio elmondta, hogy a párizsi találkozó után egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, akit tájékoztatott a tárgyalások pozitív hangulatáról, és megosztott vele részleteket az amerikai terv elemeiről. A biztonsági garanciák kérdése szintén szóba került, de erről részleteket nem árult el. – Ez egy olyan kérdés, amit meg tudunk oldani úgy, hogy mindenki számára elfogadható legyen – mondta. – De vannak ennél nagyobb kihívások is, amelyeket meg kell oldanunk, és ki kell derítenünk, hogy egyáltalán megoldhatók-e rövid távon.

Az, hogy Marco Rubio mire gondolt, nem világos, de Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff korábban többször jelezte, hogy a tárgyalások neuralgikus pontja Vlagyimir Putyin orosz elnök területi követelései jelentik Ukrajnával szemben. Az orosz elnök a Krímet és az orosz hadsereg által részben megszállt négy ukrán megyét is meg akarja tartani.  

Hangsúlyozta, hogy bár a békemegállapodás elérése összetett feladat, legalább annak esélyét látni szeretnék, hogy az álláspontok közelíthetők egymáshoz. „Senki sem állítja, hogy ez 12 óra alatt megoldható. De látni akarjuk, mennyire állnak távol egymástól az álláspontok, és hogy egyáltalán van-e esély a közelítésükre – valamint arra, hogy az általunk kitűzött időn belül előrelépést érjünk el.”

A francia elnöki hivatal és külügyminisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésekre.

Ami Donald Trumpot illeti, az amerikai elnök korábban harciasabb volt, 500 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olajipart, ha a Putyin-rezsim nem hajlandó erőfeszítéseket tenni a békéért. Hivatalba lépése után már nem beszélt egy nap alatt elérhető tűzszünetről, április–május közé tette a megállapodás várható időpontját, most pénteken pedig megerősítette a külügyminisztere kijelentését arról, hogy az Egyesült Államok kiszáll a közvetítésből, ha nincs előrelépés.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyarországi szabályozás sérti az alapvető uniós jogokat.