Kína;infláció;megélhetés;

Már a kínai állami média is a magyarországi élelmiszerinfláció okozta problémákkal foglalkozik

A riportban Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is megszólal.

A nemzetközi sajtó nem várt zugából futott be kritika az Orbán-kormány számára: a 444 egy olvasója hívta fel a figyelmet, hogy „nehéz döntések a magyarországi családok számára, mivel a megélhetés költsége az egekbe szökött” címmel jelent meg egy bő 3 perces anyag a kínai CGTN oldalán.

A riport érdekessége főként az, hogy a CGTN esetében nem holmi renitens sajtóorgánumról van szó, ugyanis a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya irányítja azt. A Kínát uraló kommunistákkal pedig Orbán Viktor és a Fidesz-kormány közismerten jó viszonyt ápol, így egészen pikáns megtekinteni az egyébként korrekten összeállított beszámolót.

Az anyagban megszólaltatnak egy háromgyermekes magyar édesanyát, akinek példáján keresztül bemutatják a brutális magyarországi élelmiszerinfláció okozta problémákat. Az anyuka hangsúlyozta, eleve nem könnyű eltartani három gyereket, ám az utóbbi években még nehezebb lett a helyzet, ugyanis két év alatt gyakorlatilag megduplázódtak az élelmiszerköltségeik. „Az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Minden egyes forintot meg kell számolnom, hogy a hónap végéig kitartson a pénz” - idézi az édesanyát a CGTN.

Ezt követően Bod Péter Ákos volt jegybankelnök beszélt, aki a kínai csatornának elmondta, az infláció mértéke mellett a magyar gazdaság különleges problémája, hogy az elmúlt két évben nem volt gazdasági növekedés. A magas infláció a növekedés hiányával párosulva pedig tovább rontja a helyzetet.

A riport egyebekre is felhívja a figyelmet, például arra, hogy az árrésstop sem megoldás, ugyanis a kritikusok szerint hiányhoz vezethet és növelheti a kisvállalkozások terheit. Kiemelik azt is, hogy a magyar 5,7 százalékos infláció a legmagasabb az Európai Unióban, az élelmiszerek ára pedig az elmúlt két évben 80 százalékkal emelkedett. „Ahogy emelkednek az élelmiszerárak, sok magyar családban felmerül a kérdés: meddig tudják még ezt megfizetni?” - teszik fel a beszámoló végén a költői kérdést.

Egyre több estben merül fel kétely a KSH adatkezelési módszereivel szemben, a szegénységi adatok kapcsán pedig egyre valószínűbb, hogy manipulálták az adatokat.