Közeledik a húsvét, ilyenkor nem csak a kiskereskedők sonka- és tojáseladásai növekednek meg, hanem az állatvédők is fokozott aktivitással dolgoznak. Van is miért: a nagyipari állattartás ugyanis számos esetben a mai napig olyan módszerekkel történik, amelyek empatikus szemmel nézve semmiképpen sem nevezhetők normálisnak. Ilyen a ketreces tojótyúktartás is, amelynek léteznek már az alternatívái, de még mindig háttérbe szorulnak a profitmaximalizálási szempontokkal szemben.
A Farmállatvédelem nevet viselő állatvédő csoport a húsvéti nagybevásárlásra időzítve egyebek közt erre szeretné felhívni a fogyasztók figyelmét. A szervezet videófelvételt juttatott el lapunkhoz, amelyek kommentár nélkül mutatják be, hogyan is zajlanak a mindennapok egy-egy ketreces tojásfarmon (A felvételek megtekintését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.) Drexler Tamás, a Farmállatvédelem állatjóléti szakértője figyelemfelhívást azzal indokolta, hogy miközben valószínűleg a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a nagyipari intenzív tartásban az állatok szenvednek, egészen más, ha ezt az ember látja is.
A ketreces tojótyúktartás ugyanis a legbrutálisabb módszerek közé tartozik: miként az a Népszavához eljuttatott felvételeken is látható,
a ketrecek olyan kicsik és zsúfoltak, hogy a tyúkok nem tudnak rendesen mozogni vagy akár csak a szárnyukat kiterjeszteni, annak ellenére, hogy egy EU-s szabvány 2012-ben 750 négyzetcentiméterre növelte az egy tyúknak kötelezően járó helyet. (Ami azt jelenti, hogy előtte ennél is szűkösebb helyen tengődtek.)
Gyakran előfordul, hogy a szárnyasok valamelyik testrésze egyszerűen beszorul a rácsok közé, ami csonttöréshez és testük deformálódásához vezet. Jellemző, hogy a zsúfolt térben az tyúkok támadnak és megtépik egymást, a kimerült vagy már mozgásképtelen társaikat eltapossák, Előfordul, hogy ezek tetemei hetekig ott rohadnak, mire valaki megtalálja őket. Az így tartott tyúkok Drexler Tamás szerint még napfényt is csak akkor látnak, amikor elviszik őket a vágóhídra.
Szép ez a rét, kár, hogy nem látnak belőle semmit
A felvételek a Ferm Drobiu Woźniak nevű lengyel cég üzeméből származnak, amely az Európai Unió egyik legnagyobb tojástermelője. Az állatjóléti szakember szerint magyarországi áruházakba is bőven jut tojás innen. Lengyel állatvédők már 2023-ban megtalálták ezt a vállalkozást, a gazeta.pl már ekkor cikkezett róla, de változás valószínűleg azóta sincs, a Wirtualna Polska ugyanis tavaly decemberben is hasonló körülményekről számolt be. Beszédes, hogy a cég jelesre vizsgázik greenwashingból, előszeretettel hirdeti magát azzal, hogy Natura 2000-es terület környékén működik, a gazdaságot pedig zöld táj veszi körül, tele erdőkkel, végtelen rétekkel és mezőkkel. A reklám szépséghibája éppen csak az, hogy a ketrecben tojó tyúkok mindebből nem látnak az égvilágon semmit.
A lengyel cég igencsak zokon vette a róla készült anyagokat, és az állatvédőket a többi közt „ökoterrorizmussal” vádolta meg, de azzal is, hogy manipulált anyagokkal igyekeznek lejáratni a vállalkozást és a lengyel élelmiszertermelőket. Az ilyen állattartás azonban nem csak a Woźniak-csoportra vagy csak Lengyelországra jellemző: az iparban használt ketrecek ugyanis az említett uniós szabvány szerint készülnek, így ha ketreces tojástermelésről beszélünk, akkor
teljesen mindegy, hogy Lengyelországról, Magyarországról vagy más, EU-tagországról van szó, az állatok számára nagyrészt mindegyikük ugyanazt a szenvedést jelenti
– hívta fel a figyelmet Acsai Anna, a Farmállatvédelem projektvezetője.
Alternatívák egyébként léteznek: ilyen a mélyalmos tartás, amelynek a lényege, hogy a tyúkok bár zárt térben vannak, nincsenek ketrecbe zárva és sokkal szabadabban mozoghatnak. Létezik szabadtartás is, amikor a tyúkok az istállón lévő kis ajtókon keresztül ki tudnak menni a szabadba, így legalább találkozhatnak a természettel is valamelyest. A legjobb azonban a bio tartás: a tyúkok ebben az esetben bio takarmányt kapnak, szintén kimehetnek a szabadba, az életkörülményeik pedig összességében még tágasabbak és természetesebbek mint a szabadtartás esetén. A bökkenő csak az, hogy a termelők egy jelentős részének esze ágában sincs átállni azokra a módszerekre, amelyekkel nem keserítik meg az állatok életét teljesen: a Farmállatvédelem úgy tudja, Magyarországon például tízből nyolc tyúk még mindig ketreces tartásban él.
Az áruházláncok megpróbálják
Ami a biztató jeleket illeti, Acsai Anna szerint sok Magyarországon is jelen lévő külföldi vállalat már évekkel ezelőtt elutasította a ketreces tartást, és vállalta, hogy 2025 végére teljesen száműzi a kínálatából a ketreces tojásokat. Persze az ígéret egy dolog, így a Népszava megkérdezte a nagyobb kereskedelmi láncokat, így az Auchant, a Lidlt, az ALDI-t, a Pennyt, a Tescót, a SPAR-t és a CBA-t, hogy hol tart a folyamat jelenleg, a CBA kivételével ugyanis valamennyi üzletlánc vállalta már 2025-ig a ketreces tojások kivezetését.
Hevesi Nóra, a magyarországi Tesco kommunikációs vezetője megerősítette, hogy céljuk a szabadtartásos beszállítókhoz való átállás. Jelen állás szerint kínálatuk 45 százaléka származik ketreces tartásból, 55 százaléka az alternatív módok valamelyikéből. Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a ketrecmentes kínálatuk idén február elsején 40,94 százalékot tett ki, ami a megelőző év azonos időpontjához képest szűk 5 százalékos javulást jelent. Hozzátette, korábbi ígéreteiknek megfelelően folytatják az átállást, ám az elmúlt években számos, rajtuk kívülálló tényező nehezítette a folyamatot, ilyenek például a koronavírus világjárvány és az ukrajnai háború miatt bekövetkezett, ellátási lánc-szintű problémák, a magyar termelői fejlesztések jelentős csúszása és a gyakorta megjelenő madárinfluenza is. A maguk részéről igyekeznek segíteni a termelőket az átállásban - jelezte. A Lidl sajtóosztálya szintén megerősítette, hogy elkötelezett az állatjóléti irányelvek továbbfejlesztése mellett. Jelenleg 33 százalékos az alternatív tartásból származó tojások aránya a kínálatukban, mostani céljuk az 50 százalék, továbbá az, hogy a 2025-ös gazdasági év végére a tojást tartalmazó termékeik 100 százalékban mélyalmos tojást tartalmazzanak. Az Auchan részéről Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország kommunikációs vezetője úgy reagált, hogy elsősorban a vásárlók igényeit kell szem előtt tartaniuk, így a piac széles választékát igyekeznek biztosítani, a tartásmód és az azokból származó árak tekintetében is. A cég ennek ellenére csak 20 százalékban forgalmaz alternatív tartásból származó tojást, amit Balázs Ildikó egyebek közt azzal indokolt, hogy az alternatív termelési módszerek drágábbak, ami az infláció leszorító törekvésekkel szembemegy. Úgy vélte továbbá, hogy a ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet, amit a madárinfluenza csak súlyosbít. Az ALDI konkrét arányokat nem közölt a kínálatáról, csak annyit, hogy mind a mélyalmos, mind a bio tartásból származó tojás megtalálható a kínálatukban, illetve szintén hangsúlyozták a tojástermelők gazdasági nehézségeit. A Penny cikkünk megjelenése után arról tájékoztatott, hogy a vállalatcsoport globális tojás ellátásának 83 százaléka ketrecmentes tartásból érkezik. A PENNY Magyarország a vásárlói igények kielégítése érdekében jelenleg ketreces-, szabadtartású és bio tojásokat is értékesít az üzleteiben - tették hozzá. A CBA nem válaszolt megkeresésünkre.
Lapunk a Tojásszövetséget is megkereste az ügyben. Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők szövetségének alelnöke arról tájékoztatott, hogy becslés szerint a ma Magyarországon a megtermelt tojások nagyjából 70 százaléka származik ketreces tartásból, és csupán 30 alternatívból, ugyanakkor ez is egy megközelítőleg 10 százalékos javulást jelent a körülbelül 3-4 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Mindenekelőtt azonban leszögezte, érdekvédelmi szervezetként ők valamennyi tojástermelőt képviselnek, így nem tehetik meg, hogy egyértelműen állást foglaljanak valamely termelési mód mellett a másikkal szemben. Azt ugyanakkor egy, az Európai Parlament által megrendelt 2020-as tanulmányra hivatkozva vitatta, hogy a ketreces és ketrecmentes tartás összehasonlításának érvei minden esetben egyfelé mutatnának, például a betegségek terjedése és a mortalitási adatok szerinte nem igazolják az alternatív módszerek előnyeit. A Farmállatvédelem ugyanakkor a Welfare Footprint Institute adataira hivatkozva azt közölte, hogy mélyalmos tartás mellett a folyamatos bezártsággal járó betegségek és a stressz nagyjából felére csökkenthető a ketreces tartáshoz képest. Itt érdemes megjegyezni, hogy az EP 2020-as, End the cage age: Looking for alternatives - című tanulmánya összességében szintén a ketrecmentes tartás pozitívumára hívta fel a figyelmet.
Mindemellett Pákozd Gergely leszögezte, a Tojásszövetség semmilyen szinten sem szeretné akadályozni a ketrecmentes termelés térnyerését, hangsúlyozta azonban, hogy ennek piaci szempontok szerint kellene megtörténnie:
az alternatív tojástermelés ugyanis összességében magasabb költségekkel és nagyobb munkaerőigénnyel jár, vagyis alapesetben drágábban lehet eladni. Igaz, akadnak ellenpéldák: az Árfigyelő március végi adatai szerint például az Auchan Kedvenc ketreces tartásból származó tojás egységára darabonként 91, vagy 97 forint volt, a Tesco ketreces tojás pedig darabonként 99 forintba került. Ezzel szemben a SPAR-ban például már 72 forintos darabáron is lehetett kapni mélyalmos tartásból származó tojást, de az Auchan Kedvenc mélyalmos tojása is 94-95 forintba került. A szabadtartásban termelt tojás sem tűnt megfizethetetlen prémiumterméknek a többihez képest: a SPAR-ban az Árfigyelő szerint 101 forintos darabáron lehetett kapni ilyet, az Auchan Kedvenc 10 darabos szabadtartású tojása pedig 103 forintba került darabonként. A Tojásszövetség alelnöke ezt a képet azzal árnyalta, hogy az áraknak természetesen számos tényezője van, például, hogy a tojásokat a frissesség érdekében értelemszerűen záros határidőn belül el kell adni, így ha az alternatív tartásból származó, adott esetben drágább tojás nem fogy elég gyorsan, úgy az árcsökkentés inkább kényszerű lehet, semmint organikus.
A mi felelősségünk
Pákozd Gergely alapvetően a piacba való mesterséges beavatkozást ellenzi: példaként elmondta, hogy ha törvényileg írják elő az átállást, az elsősorban a kistermelőknek okoz nehéz helyzetet, hiszen számukra ez jóval nehezebben kivitelezhető folyamatot jelent. Ráadásul a 2012-es uniós szabványmódosításból kiindulva azt is kifogásolta, nincs garancia arra, hogy mondjuk 10 év múlva ne válna bírálat tárgyává például a mélyalmos tartás is. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy problémát jelenthetnek egyes uniós kereskedelempolitikai hiányosságok is, hiszen ha akár szabványban kijelölt eljárások nem vonatkoznak mondjuk EU-n kívüli országok importtermékeire - akár például Ukrajna esetében - úgy a magyar- és EU-s termelők hátrányba kerülhetnek a változatlanul ketreces termeléssel eljáró külső országok tojástermelőivel szemben.
Ezen a ponton megjegyezhetjük: nem segítenek az Orbán-kormány által erőltetett árstopok és árrésstopok sem, ugyanis így értelemszerűen sokkal kevésbé éri meg a humánusabb körülmények között, de drágábban termelt tojást értékesíteni.
A Farmállatvédelem szakértőivel viszonylag összhangban Pákozd Gergely azt hangsúlyozta, hosszútávú megoldást az jelenthet, ha megváltoznak a fogyasztói szokások, azaz, ha a vásárlók igénylik, hogy olyan tojás kerüljön az asztalra, amely az alternatív, ketrecmentes tartásmódokból származik, hiszen ha erősödik ez a vásárlói szempont, úgy a termelők is belátható időn belül ehhez fognak alkalmazkodni. Ennek nehézsége, hogy a magyar pénztárca napjainkban leginkább azt kénytelen nézni, hogy melyik termék a legolcsóbb.
Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy megélhetési válság ide vagy oda, nekünk, vásárlóknak nagy felelősségünk van abban, hogy a tojótyúkoknak hosszútávon milyen körülmények közt kell leélniük az életüket. Szerencsére a lehetőség megvan a tudatos vásárlásra: a legjobb, ha vásárlás előtt mi magunk ellenőrizzük, hogy pontosan honnan is származik a tojás, amit készülünk megvenni. Az ellenőrzés módja végtelenül egyszerű: mielőtt betennénk a terméket a kosárba, kinyitjuk a dobozt, és megnézzük a tojáshéjra nyomtatott piros kód első számjegyét.
A 3-as jelenti a ketreces tartást. A ketrec nélküliek közül a 2-es jelenti a mélyalmos tartást, az 1-es a szabadtartást, a 0-s pedig a bio tartást, vagyis minél alacsonyabb szám szerepel a kód elején, annál humánusabb körülmények között tartják a tyúkot.
Pákozd Gergely ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a piaci folyamatokba azért sem célszerű mesterségesen beavatkozni, mert ha ezt megteszik, az terepet adhat a csalóknak, például a kódszámok meghamisításával, ami akár azt eredményezheti, hogy az alternatív tartásra átálló gazda terméke helyett a jószándékú vásárló olyan tojást vesz meg, ami ketreces, de ketrecmentesnek „álcázza magát”.
Drexler Tamás mindenesetre lapunknak úgy értékelt, abban bízik, hogy mihelyt az emberek szélesebb körben tudomást szereznek a ketreces tartás problémájáról, megindulhat a pozitív irányú társadalmi változás. A Farmállatvédelem ezért a húsvét közeledtével egy figyelemfelhívó kampányt is szeretne a témának szentelni. Ennek részeként egy petíciót is elindítottak a ketreces tartás ellen, amit a szabadtojas.hu oldalon lehet aláírni.
