Hegyeshalom;gyülekezési törvény;száj- és körömfájás;dögtemető;

A gödör fedetlen, a vadállatok rájárhatnak

A Csemeztanyán ásott dögtemető miatt akartak tüntetni, az új gyülekezési törvényre hivatkozva nem engedélyezte a rendőrség

A helyiek körében már az is nagy felháborodást váltott ki, hogy a környék ivóvízbázisának a közelében temetnek el több ezer, a száj- és körömfájásjárvány miatt leölt szarvasmarhát, ám egy a hétvégén nyilvánosságra került videó tovább mélyítette az indulatokat.

– A Csemeztanyán ásott, súlyosan veszélyes dögtemető miatt pénteken tüntetést akartam bejelenteni a hétvégére, ám ezt a mosonmagyaróvári rendőrség – telefonon – azzal utasította el, hogy az új gyülekezési törvény szerint ezt 72 órával a demonstráció előtt jelezni kell – tudtuk meg Kaizinger Zoltán helyi civil aktivistától, korábbi önkormányzati képviselőtől. Mint elmondta, pénteken először személyesen ment a rendőrségre, ám nem talált ott senkit. – Felhívtam a 112-t, hogy hol lehet ilyent bejelenteni – idézte fel a helyzetet a nyugdíjas volt határőr. A 112-n azt mondták neki, hogy „menjen vissza a mosoni rendőrségre, mivel „kell, hogy legyen ott valaki”. Kaizinger így is tett, ám zárt ajtót talált, azon csöngetett. Már épp dörömbölni akart, amikor az utcán megjelent egy rendőr, aki végül azt közölte, hogy ő nem fog semmilyen hivatalos végzést adni neki, különben is, csak azért ment, hogy „felvegye a fegyverét”. Mint Kaizinger Zoltán közölte, hétfőn újra nekiveselkedik, hogy engedélyt kérjen Hegyeshalom területére, hogy tüntessenek a Csemeztanya és Irénmajor között ásott dögtemető ellen.

Mint arról korábban beszámoltunk, a hatóságok Hegyeshalom külterületén, az osztrák határ közvetlen közelében, Csemeztanyán, egy állami tulajdonú szántóföldön ástak egy hatalmas gödröt és oda hányták be a száj- és körömfájás miatt leölt állatokat.

A helyiek között már akkor komoly feszültséget keltett, hogy a környék ivóvízbázisának közvetlen közelébe temetnek el több ezer, a ragályos száj-és körömfájás járvány megakadályozása miatt megölt szarvasmarhát.

Irénmajorban és Csemeztanyán több tucat család lakik, akik fúrt kutakból kapják az ivóvizet. Mint azt ottjártunkkor tapasztaltuk, a csemeztanyai tiszta sóder földbe, ami egykor a dunai ártér része volt, könnyen leszivárog a víz.

Időközben a DK közzétett egy videót, amelyet – úgy tudjuk – hogy egy helyi lakos készített a telefonjával. Az illetőt, Ny. Istvánt, hétfő délelőtt kihallgatta a rendőrség. A meglehetősen rossz minőségű felvételből kiderül, hogy a lakos akadálytalanul be tudott menni az őrizetlenül hagyott tömegsír területére. A videón az látható, hogy a földből kilógtak az állatok lábai, vagyis van olyan dög, amelyen csak néhány tíz centi földréteg van. Másutt a földből fekete, bomlásból származó testnedvek bugyognak fel.

Vasárnap az ügyben az Agrártárca közleményt adott ki, miszerint a terület el lett kerítve, a leölt állatok nagy száma miatt pedig elkerülhetetlen, hogy a bomlás „a videóban látható eredményekkel járjon.”

Pásztor Szabolcs főállatorvos arról írt, hogy a leölt állatok elföldelése rendben történik. Szerinte „a leölt állatok ártalmatlanítása a kijelölt területen még folyamatban van. Több napra lesz szükség mire a gödör véglegesen lezárhatóvá válik. Az elföldelést követően a tetemek anaerob – a levegő kizárásával történő – bomláson mennek keresztül, így ásványi anyagokká és szerves anyagokká alakulnak át. Ez a folyamat gáz-, és folyadékképződéssel jár. A gázok a talajból feltörve távoznak, a folyadékokat a rétegek közé tett felszívó anyagokkal, például szalmával kötik meg.

Kérdésünkre a területet ismerő Kaizinger Zoltán elmondta: a videón látható, földből kiálló lábak nem az eredetileg négy méter mély gödör mélyén, hanem a talajszinten állnak ki, azaz a gödör nagyrészt megtelt, a tetején lévő dögökön csak egy vékony fedőréteg van.

Úgy tudni, hogy a videó közzététele után megjelentek az őrök és a rendőrség a területen. Ugyanakkor Kaizinger szerint a veszély nem hárult el, mivel a dögtemető továbbra is a szabad ég alatt van.

– Kérdem én, ha vészhelyzet van és minden állatot le kell ölni, akkor itt miért engedik, hogy dögevők, róka, patkányok bemenjenek a területre vagy vadmadarak megszállják azt? Az állatok tudják tovább vinni a fertőzést, nem? – tette fel a kérdést Kaizinger Zoltán.

Szlovákia Magyarországot hibáztatja

A kistermelőknek a ragadós száj- és körömfájáshoz szükséges fertőtlenítőszereket ingyen biztosítja az állam – jelentette be Nagy István agrárminiszter az operatív törzs hétfői ülése után. Ennek menete, hogy az állattartó jelzi az igényét a helyi önkormányzat felé, ahonnan azt továbbítják a Nébih-hez. Jelezte azt is, hogy elkezdődik az érintett, Győr-Moson-Sopron vármegyei területeken a betegség miatt beragadt sertésállomány vágóhídi feldolgozása. Erre a feladatra a Pápai Húst jelölte ki az operatív törzs. Minden érintett gazdával felveszik a kapcsolatot és elindul az egyeztetés, hogy mikor és milyen módon juttathatók el az állatok vágásra. A miniszter hozzátette, hogy bár szigorúak a védekezés szabályai, mégis sok felelőtlenséget tapasztalnak a lakosság részéről. A gépjárművek fertőtlenítése miatt egyébként tegnap Hegyeshalomnál a kilépésre váró kamionsor meghaladta a 10 kilométert, több órát is várni kellett az átkelésre. A védekezés miatt Ausztria Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyét érintően számos határátkelőt lezártak. Szlovákia hétfő éjféltől ugyancsak lezár 17 határátkelőt a magyar és az osztrák határon és szigorú ellenőrzéseket vezet be a gócpontok 10 kilométeres körzetében – derült ki az Új Szó cikkéből. „A szigorítás annak eredménye, hogy látjuk, Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek” – mondta Tomáš Tarab, miniszterelnök-helyettes.

Előzőleg a Jaguar Land Rover is hasonló döntést hozott.